Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDElt OBBÁN, A KÁKÓCZI-SZABADSÁGHABC BBIGADÉKOSA 753 A Habsburg-megszállás által ipari és kereskedelmi tevékenységében korlátozott, adókkal és egyéb szolgáltatásokkal agyonsanyargatott, vallási érzületében megbántott polgárságnak érdeke volt a szabadságharc támogatása, de állásfoglalása mégsem volt egyértelmű, vidékenként, városonként — anyagi helyzetének megfelelően — különböző álláspontra helyezkedett. A védtelenebb és szegényebb lakosságú mezővárosok az elsők között csatlakoztak a szabadságharchoz, s nagy lelkesedéssel fogadták a kurucokat. Czelder Orbán 1703 októberében állott be kuniénak, a szepesi mezővárosok polgárai közül csak Pongrácz János fuvaros, a későbbi híres ezeres kapitány előzte meg őt Rákóczi táborában. A kurucok felvidéki hadjárata, amely Rákóczi parancsából 1703 augusztus végén Bercsényi Miklós megérkezéséig Oeskay László és Borbély Balázs ezredesek vezetésével indult meg, teremtette meg a felvidéki polgárság csatlakozásának lehetőségét. Ocskay csapatának nagyrészóvel Léva környékén állomásozott, portyázói pedig egészen a Vág és Nyitra vidékéig kalandoztak. A kisebb-nagyobb kuruc csapatok útközben megszaporodva a helybeli lakossággal, feltartóztathatatlanul haladtak előre a Felvidék északi és keleti részem. Sáros megyében Budai István kapitány — volt bihari alispán — vezetésével nyomultak előre. Kassa alatt megverték a Montecuccoli lovasezredet, majd a Sáros megyei felkelőkkel megerősödve körülzárták Kassát ós Eperjest; elfoglalták Dunavec, Zboró várakat és Szeben, Bártfa városokat; betörtek Szepes, Árva és Turóc megyébe is. A szepesi bányavárások meghódításával Budai Záreezki nevű hadnagyát bízta meg. Czelder Orbán Záreezki megjelenésekor csatlakozott a kurucokhoz.9 Czelder nem elégedett meg azzal, hogy ő maga beállt a szabadságharc katonái sorába. Szülővárosában és annak környékén (Wagendriissel, Mecenzéf, Svodlór) lovas csapatot toborzott.1 0 Kiváló hadszervező tehetsége, mely később a szabadságharc folyamán, s különösen a válságos esztendőkben ezredek szervezésében és újjáalakításában számtalanszor megmutatkozott, ilyen csekély ós a küzdelem megindulása idején szinte mindennapinak tekinthető tevékenységben nyilvánult meg. A kuruc hadsexeg ebben az időben van kialakulóban és aki maga szervezte csapattal jelentkezett, azt mindjárt hadnaggyá nevezték ki. Czelder Orbán kuruc hadnagy újdonsült csapatát, mivel akkor Iglón Schalburg császári tábornok parancsnoksága alatt négy ezred szász és lengyel katona tartózkodott, a város megkerülésével hegyi utakon Liptóba, onnah pedig Árva megyébe vezette.11 Portyázásait arra használta fel, hogy kis csapatát ezreddé szervezze. Tevékenységét siker koronázta, mert a Habsburg-uralommal elégedetlen városi ós falusi lakosság tömegesen csatlakozott hozzá. November 27-én már 1600 katonája volt.1 2 Ezrede irreguláris gyalogezred volt, ő pedig a kuruc szokásnak megfelelően — mintáz ezred megszervezője — automatikusan ezredes lett. Ebben a minőségében később Rákóczi is megerősítette.13 Ezredének katonáit Szepes, Liptó, Árva megyei szlovák jobbágyok és szász polgárplebejus elemek alkották. Czelder újonnan alakult ezredét, mint általában a szabadságharc elején alakult kuruc csapatokat, a kezdeti fegyvertelenség jellemezte, a Szepességben szervezett kis lovascsapata azonban a források szerint jól fegyverzett, egyforma ruhába öltözött egység volt, melynek minden tagja „görbeszárú török pipával" volt ellátva. Czelder későbbi ezrede is ennek a csapatnak a ruházatát vette át, amely tiszta fehér posztóból készült.1 4 Az a fontos fordulat, ami a felvidéki hadjárat vezetésében 1703 november elején bekövetkezett, Czelder Orbán pályájának alakulására is döntő befolyással volt. Rákóczi ugyanis leváltotta a Léván tivornyázó Ocskayt, akinek mulasztása következtében Schlick császári tábornok visszafoglalta a bányavárosokat. Rákóczi a hibák helyrehozása és a hadjárat dicsőséges befejezése céljából Bercsényit haladéktalanul a Felvidékre küldte. Bercsényi késedelem nélkül megindult és magához rendelte Károlyi Sándor tábornokot is seregével együtt.15 Az eddig öntevékenyen harcoló, kuruc parancsnok alá nem tartózó Czelder Orbán ekkor kapcsolódik be magatoborozta ezredével a kialakuló kuruc hadsereg • A felvidéki hadjárat történetét ld. Markó Árvád: Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. Hadtörténeti Közlemények (továbbiakban : Hadt. Közi.) 1932.1—II. 27. 1. Czelder Orbán csatlakozásának körülménveire II ritz, 1. m. 21—22.1. és Berualdszky, i. m. 16.1. 10 Hritz, i. m. 21—22. 1. 11 Berwaldszky, i. m. 16. I. ,s Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. Bpest. 1892.III. 62.1. 13 II. Rákóczi Ferenc részletes rendeletének másolata, amelyben megengedi Czelder Orbán ezredesnek, hogy líj ezredet alakítson, kelt Kis-Tapolesány, 1705.1. 27. Lőcsei városi lt.1.0.244. sz. Téved Markó Árvád, m. 44.1., mikor úgy véli. hogy Czelder még 1703-ban kapott pátenst Bákóczitól. " Berwaldszky, i. m. 16.1. Keczer Sándor levele Lőcse városának 1705. febr. 25-én, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (továbbiakban : OSzKK.) Thaly-gyűjtcmény Fol. Bung. 1389. fasc. 23. No. 303 és fasc. 17. No. 426. Lásd még Czelder ezredének tabelláját. 1709. febr. 6. OSzKK Thaly-gyűjtemény Fol. Hong. 1389. fasc. 20 No 316. "•Markó, i. m. 31. 1. 15 Századok
