Századok – 1957
Tanulmányok - M. Somlyai Magda: Turkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–46-ban 716
TUHKKVHI SZ KG fiSYPAR ASZTOK KÜZDELME A FÖLDÉRT 1945—4G-BAN 731 liosszú pereskedésük történetét. ,,A Megyei Tanács folyó év április hó 15-én kelt •52/00/1946. sz. Sz. A. turkevei lakos birtokának igénybevétele tárgyábani ügyre hivatalos tisztelettel jelentem, hogy a panaszos által előadottak nem felelnek meg a valóságnak, mert földje még 1945 április hóban ki lett osztva, helyesbítve3 6 augusztus 10. napján, azonban Sz. A. figyelembe sem vette sem a kiosztást, sem a 56/323/1945 sz. rendeletet, mely szerint ha a föld 1945 október előtt ki lett osztva, a következő évre a juttatottak birtokában marad, sem a birtokát nem adta át, sem a gazdasági felszerelést. Minden módot felhasznált a juttatottak hátrányára, pl. még a lábon levő termést felszólítás ellenére sem takarította le, húzta, halasztotta az időt, közben a kuncsorbai37 határban levő 54 kat. hold birtokát kiadta haszonbér fejében, hogy minden alkalmat kihasználhasson a juttatottak hátrálására. — Hivatkozással fenti számú rendeletre a bizottság utasította Sz. A.-t, hogy ne gátolja a juttatottakat a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosításában, birtokát, valamint gazdasági felszerelését bocsássa a juttatottak rendelkezésére, ugyancsak utasítja a juttatottakat, hogy vegyék át a birtokot és a gazdasági felszerelést, gondozzák lelkiismeretesen és folytassák a termelő munkát."3 8 A szegényparasztok helyzetét, a földigénylő bizottságok munkáját nehezítette az a körülmény, hogy a földreform ügyeit intéző felsőbb szervek : a megyei tanácsok, — de még az országos is — a megváltozott politikai erőviszonyoknak megfelelően kezdtek egyre „igényesebbek" lenni, merevebben ragaszkodni a rendelet betűihez, s az elkobzást kimondó paragrafust nem merték, vagy nem akarták már alkalmazni parasztbirtokokra. A Szolnok megyei Tanács is, amely még 1945 augusztusában — mint láttuk — elkobzással a szegényparasztságnak ítélte a földek többségét, 1946 januárjában egy-egy elkobzott birtok tulajdonosára vonatkozó még további „bizonyítási kiegészítést" kért. így 1946. január 24-én a turkevei bizottság az alábbi felszólítást kapta : „. . . elkobzási javaslatukkal kapcsolatosan, most már legkésőbb 15 nap alatt a megyei tanácsnál nyújtsák be a vonatkozó bizonyítékaikat, azaz nevezett tulajdonosok állítólagos népellenes vagy háborús bűnös magatartására vonatkozólag kihallgatott tanúk vallomásáról felvett jegyzőkönyveket, vagy esetleg más okirati bizonyítékaikat. Ha a bizottság e felhívásnak 15 nap alatt nem tenne eleget, a megyei tanács jelenteni fogja az Országos Tanácsnak, hogy az elkobzási javaslat indoklását a Bizottság bizonyítékokkal alátámasztani nem tudja."3 9 A Megyr ei Tanács következő leirata február 13. keltezésű : ,,A megyei földbirtokrendező tanács hozzájárult K. J. 80 kat. hold 847 Q-ol kiterjedésű turkevei ingatlanának elkobzásához a földigénylő bizottság azon ténymegállapítása alapján, hogy cselédje gyermekének orvoshoz szállításához nem adott 36 A föld áprilisi kiosztását ugyanis augusztusban módosították és ezt szánták "véglegesnek. 37 A kúncsorbai jegyző 1945 júniusában egy megkeresésre hivatalosan igazolta, hogy Sz. A.-nak ott 54 kh. ingatlana van, amelyet az ottani Földigénylő Bizottság nem •osztott szét. 38 A. L. Szolnok. Földhivatal iratai. Levelezés, sz. n. 39 Á. L Szolnok. K. F. B. iratok. Turkeve. sz. n. Egyébként az itt szóban forgó tulajdonosról, mint érdekességet meg lehet jegyezni, hogy családja birtokszerző őse — mint a helybeli hagyomány tartja — az 1848-as szabadságharcban ellopta az ezred kasszáját és ebből vette a földet. Elégtétellel állapították meg, hogy 1945-ben csak a mondás teljesedett be a családon : a nem igaz úton, az ebül szerzett vagyon nem marad meg harmad-negyed iziglennél tovább. *
