Századok – 1957

Tanulmányok - M. Somlyai Magda: Turkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–46-ban 716

732 M . SOMLYAI MAGDA: TURKEVEI SZEGÉXYPARASZTOK KÜZDELME A FÖLDÉRT 1945—46-BAN kocsit, azzal a kifogással, hogy az út rossz és ezáltal a beteg gyermek halálát okozta. Az érdekelt tulajdonos a határozat ellen fellebbezést jelentett be s abban a fent irt tényállás valódiságát megtagadta és kérte az erre vonatkozó bizonyítási eljárás elrendelését. A megyei tanács felhívja a turkevei földigénylő bizottságot, hogy K. J. ellen tett elkobzási javaslatában felhozott fentebbi tényállás valódiságát illető bizonyítékokat szerezze be, az erre vonatkozó tanúvallomásokat s az azokról felvett jegyzőkönyveket a megyei tanácshoz 15 nap alatt terjessze be. A tanúkihallgatásra az érdekelt tulajdonost is idézze meg, s a tanúhallgatás az ő jelenlétében lesz lefolytatandó."4 0 Nem sokkal később megérkezett a Megyei Tanács február 19-i leirata, mely — az Országos Tanács határozata alapján — a Földigénylő Bizottság összes elkobzásra vonatkozó javaslatának jogosultságát kétségesnek ve­szi. „Az Országos Földbirtokrendező Tanács 10.568/1945 és 12.629/1945 sz. határozataival megállapította, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács­nak az elkobzási ügyekben hozott határozata az érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas, miután határozatában az érdekelt tulajdonosoknak népellenes, németbarát, a reakció erős támasza volt stb. magatartására ténybeli adatokra utalás nélkül hivatkozik, s az erre vonatkozó bizonyítékokat sem szerezte be. Ezért utasította a megyei tanácsot : szerezze be az elkobzás alá eső ingatlanok tulajdonosainak állítólagos népellenes, vagy háborús bűnös maga­tartásának megállapítására szolgáló közelebbi ténybeli adatokat és hallgassa ki a terhelő adatokat szolgáló tanúkat. Az elrendelt bizonyítást a Megyei Földbirtokrenclező Tanácsnak kiküldött tagja a helyszínen fogja foganatosítani. A megyei tanács azért felhívja a t. Bizottságot, hogy minden egyes érdekelt földtulajdonos esetében, kikkel szemben a bizottság elkobzási javaslatot tett, most már közelebbi határozott tényekre utalással jelölje meg azokat a tény­beli adatokat, amelyekre az érdekelt tulajdonos népellenes vagy háborús bűnös magatartását alapítja és minden'egyes javaslatnál nevük és pontos lakcímük feltüntetésével nevezze meg azokat a személyeket, akiknek tanúkénti ki­hallgatása által a felhozott tényeket bizonyítani kívánja."4 1 A földreform ügyeit intéző e két felsőbb szervnek ezt a magatartását az adott politikai helyzetben — amikor mindennél fontosabb volt a demo­kratikus egység fenntartása — lehet a politikai bonyodalmaktól való féle­lemmel magyarázni. A földreform ügyeit intéző megyei tanácsok, illetőleg maga az Országos Földbirtokrendező Tanács, mint állami szervek kötelesek voltak a rendelet szerint eljárni. Az azonban világosan látható, hogy a poli­tikai erőviszonyok alakulása szerint, ezek a szervek is, főleg a megyeiek, lavíroztak a paragrafusok között s hol az egyik, hol a másik paragrafus alap­ján ítélték meg az egyes eseteket, sőt akadtak e hivatalokban olyanok is, akik a vitás ügyek kivizsgálásának leple alatt megpróbáltak teljesen indokolt kiosztásokat is kétségesnek venni. Ezért súlyosan el kell marasztalnunk őket. De az tény, hogy 1945 őszén, 1946 tavaszán ezt a magatartásukat indokol­hatták a választások utáni új politikai helyzettel. Hivatkozhattak arra, hogy ha akkor hozzájárulnak a paraszti birtokok egyre tömegesebb mértékben jelentkező elkobzásához, az a koalíció szétesésének veszélyét is maga után vonhatta volna. A Független Kisgazdapárt ugyanis teljes politikai súlyával kiállott a 200 holdas parasztbirtokok és a 100 holdas úribirtokok védelmében. 40 A. L. Szolnok K. F. B. iratok Túrkeve. sz. n. •4 l Uo. sz. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom