Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGTAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYFARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BEN 683 sztrájk nélkül is megadták. Ennek okát egyrészt abban kereshetjük, hogy a birtokosok nem mertek szembeszállni a szervezett munkások láthatóan nagyerejével, másrészt abban, hogy általában nem igen számíthattak a Kristóffy irányítása alatt álló karhatalom erélyesebb fellépésére. A mezőgazdasági munkások követeléseit az jellemzi, hogy a terméseredményektől függő, ingadozó rész-bér helyett igyekeznek maguknak meghatározott pénz-bért biztosítani, vagy a rész-bért pénz fizetséggel összekapcsolni. Ezenkívül igyekeznek körülhatárolni az elvégzendő munkát és a munkaidőt, megszabadulni az őket sújtó robot terhektől. A mezőgazdasági munkások, napszámosok sztrájkjaival együtt a Vajdaság területén megmozdultak a rendkívül nyomorúságos viszonyok közt élő és dolgozó mezőgazdasági cselédek is. A törökkanizsai járás uradalmaiban a napszámosok és a cselédek szinte minden uradalomban együtt sztrájkoltak. Csókán a Léderer-féle uradalomban a béresek fejenként 100 korona évi béremelést vívtak ki. Oroszlámoson a napszámosokkal együtt a Schwarz-féle birtokon 100 béres vívott ki béremelést.4 9 Torontál vármegye párdányi járásában a mezőgazdasági cselédek a járás minden községében az addigi bérek közel kétszeresét követelték, s a földbirtokosok legtöbb esetben kénytelenek voltak követeléseiket teljesíteni. Egy szerbeleméri uradalomban a cselédek pénzbérük 120 koronával való emelését vívták ki.5 0 E béremelés jelentőségét akkor láthatjuk, ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági cselédek addig a Bácskában a természetbeni járandóság mellett pénzben általában 60 koronát, másutt kevesebb természetbeni járandóság mellett mindössze 120 koronát kaptak évente pénzben.5 1 A koratavasszal lezajlott sztrájkharcokra jellemző, hogy általában rövidlefolyásúak és békések voltak. A hatóság tartózkodott erőszak alkalmazásától és csak kivételesen folyamodott a sztrájk vezetőinek letartóztatásához (mint pl. Ómaravicán). A sztrájkok mind sikeresek voltak, az egykorú források •egyetlen sztrájk eredménytelenségéről sem számolnak be. A sztrájkok hatásosságát fokozta az is, hogy március végén a Bács-Bodrog és Torontál megyékkel szomszédos Szerémségben is megindult az ottani szerb és horvát földmunkások nagyszabású bérmozgalma. A mezőgazdasági munkások és cselédek 1906 elején meginduló erőteljes szervezkedése és szokatlanul korán kirobbanó erőteljes sztrájkharcai kétségkívül nagy hatással voltak az uralkodó osztályok hatalom körül marakodó csoportjaira. Megrémítette őket a mind nagyobb területre és a szegényparasztok mind nagyobb tömegeire kiterjedő mozgalom és siettette a kormányzati válság megoldását. b) Mezőgazdasági sztrájkok a koalíció kormányrajutása után A koalíció 1906 áprilisi kormányrajutásával az államgépezet mind élesebben lép fel a munkásmozgalom ellen. A koratavaszi sztrájkoktól megrémült birtokosoknak is kezd visszatérni a régi hangjuk és áprilisban, május elején több helyen, így Kikindán és környékén megtagadják a bérkövetelések ) 49 Világszabadság. 1906. ápr. 1. „A munka mezején". 59 A magyarországi szocialisztikus . . . 1906. 928. 1. •"Narodni Glasz. 1906. nov. 24. „Miért lázadnak a nagybirtokosok?"
