Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
684 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ teljesítését. A mezőgazdasági munkásokat érzékenyen érintette és fokozottabb harcra késztette a koalíciós kormány 1906 máj us végi rendelete a Földmunkások Országos Szövetségének felülvizsgálásáról. Fokozta a szegényparasztság harckészségét az ipari munkásoknak mind kisebb helységekre és az üzemek mind nagyobb számára kiterjedő sztrájkmozgalma. A sztrájkmozgalmak föllendülésére — elsősorban a Bánátban — nagy hatással volt a temesvári munkások győzelmes általános sztrájkja, amely 1906. május 21—22-én zajlott le, mintegy 20 000 munkás részvételével. S mint kétségtelenül jelentős mozgósító tényezőt meg kell említeni az oroszországi parasztságnak ebben az időben hatalmas területekre kiterjedő harcait, amelyekről a vajdasági szegényparasztság nap mint nap olvasott, s amelyeket a szociáldemokrata lapok ebben az időben még gyakran mint követendő példát emlegettek. A koalíció kormányrajutása utáni első nagyobb mezőgazdasági sztrájkharc ezen a területen, s egyúttal az egész tárgyalt időszak kiemelkedő eseménye a nagykikindai általános sztrájk,5 2 A sztrájk kirobbanása közvetlenül a kukorica részes művelésével függ össze. A kukorica megműveléséért a nagybirtokosok és gazdagparasztok már csak a termés 1 ji részét adták. Súlyosbította a részesbérlők helyzetét, liogy annak ellenére, hogy igával általában nem rendelkeztek, maguknak kellett az őket megillető rész hazaszállításáról gondoskodniok kukoricatöréskor, amikor a legdrágább a fuvar. Szokásban volt ezenkívül, hogy részes földet csak az kaphatott, aki néhány napot ingyen dolgozott a gazdának (móvába ment) és ezen felül baromfit ajándékozott neki. Láthatjuk, hogy itt lényegében a Lenin által tárgyalt ledolgozási rendszer második formájáról van szó, „amelyet a semmiféle felszereléssel sem rendelkező falusi proletár végezhet", s amely „egyenes átmenetet jelent a kapitalizmusba".5 3 De ez a ledolgozási rendszer itt még külön igen terhes hűbéri jellegű robottal és ajándékozással van súlyosbítva. A szegényparasztok már évek óta harcoltak a kizsákmányolásnak e rendkívül súlyos formái ellen, de eredményt nem tudtak elérni, hiszen a tönkremenő parasztok folyton növekedő tömege harcolt a viszonylag kevés részesbérlet megszerzéséért. Elkeseredésüket növelte, hogy az 1904 és 1905 évi rossz kukoricatermés miatt alig jutottak valami keresethez. Reményeiket viszont felfokozta 1906 márciusában, április elején az, hogy a környező járásokban a mezőgazdasági munkások és cselédek egyre-másra értek el béremeléseket. Azonban mikor a kukoricaföldek kiadására került a sor, a birtokosok és gazdaparasztok a koalíciós kormányban reménykedve ismét elutasították a szegényparasztok béremelési követelését. A végsőkig elkeseredett szagényparasztság erejét és önbizalmát most hatalmasra fokozta az, hogy szervezet fogta őket szoros egységbe. Május 20-án a Földmunkás Szövetség helyi szervezete határozatot hozott a mezőgazdasági munkások sztrájkbalépéséről. Május 21-én jelentik be a város vezetőségének az „összes mezei munkások sztrájkbalépését" és kérik, hogy a város végén levő vásárteret engedjék át 52 A kikindai általános sztrájk leírása a következő forrásanyagok alapján : Narodni Glasz. 1906. jún. 18. „A nagykikindai mezőgazdasági munkások győzelme". Népszava. 1906. máj. 26. „Általános sztrájk Nagykik indán". 1906. máj. 31. „Ólomgolyót nekik". A magyarországi szocialisztikus . . . 1906. 923 — 28. 1. Torontál. 1905. 125. sz. „A vármegyei sztrájkmozgalmak". 53 Lenin művei. 3. k. Bpest, 1956. 200—201. 1.
