Századok – 1957

Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654

682 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ seltek, sem a központi vezetőségbe, sem pedig a 30 tagú választmányba egyetlen szerb-horvát földmunkás sem került.4

5 A nemzetiségekkel szembeni helytelen viszony nyilvánul meg abban is, hogy a Világszabadság, a Földmunkások Szövetségének központi lapja, gyakran és kihangsúlyozottan „szerb sztrájktörőkről" beszél, holott a szerb szegényparasztok az 1906-os nagy megmozdulásokban magyar és más nemzetiségű társaikkal együtt nagy tömegekben és tevékenyen vettek részt. A mezőgazdasági munkások és szegényparasztok 1906-os harci megmozdulásait a harcok kiélezettsége, az összeütközések hevessége alapján 2 szakaszra oszthatjuk : a) koratavaszi, a kormányzati válság megoldása előtti és b) későtavaszi és aratás-csépiési. a koalíció uratomrajutása utáni szakaszra. a) Koratavaszi mezőgazdasági bérharcok, a kormányzati válság megoldása előtt Az orosz forradalom fegyveres harcainak hírére és a városi munkások újból föllendülő sztrájkharcának hatására a tavaszi munkák megindultával a szervezkedő földmunkások és cselédek — többnyire a nagybirtokokon -— azonnal megkezdik bérharcaikat. A Világszabadság 1906. március 31-i száma már arról tudósít, hogy ,,. . . a Délvidék három legnagyobb megyéjében : Csongrád, Torontál és Bács megyékben hirtelen nagyobbarányú mezei munkássztrájk ütött ki". Különösen Torontál megyében öltött a koratavaszi időszakban széles méreteket a tűrhetetlenül alacsony bérek emelését követelő mozgalom. A törökkanizsai járás volt e mozgalom] gyújtópontja. Úgyszólván minden helységében folyt a sztrájkmozgalom. Törökkanizsán 200, Padén 300, Jázován 100, Tiszaszentmiklóson 250, Oroszlámoson báró Boich Iván uradalmában az összes mezőgazdasági munkás sztrájkba lépett. A csókái Léderer Artúr és József birtokon 800 napszámos és béres követelte a férfiak napszámának 80—90 fillérről 1 korona 80 fillérre, a nők napszámának 1 koronára való emelését. A sztrájkolók mindenütt béremelést vívtak ki. Ugyanebben az időben Nagybecskereken is sikeres sztrájkot folytattak a napszámosok.4

6 Heves sztrájk zajlott le a bácskai Ómoravicán. Itt a munkásság erejét a hatóság erőszak alkalmazásával igyekezett megtörni, vezetőiket letartóztatták.4

7 A mezőgazdasági munkásmozgalom az egész vajdasági területen általánossá vált. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottságának 1906 első félévéről szóló jelentése a következőképpen jellemzi a kialakult helyzetet: ,,A földmunkások megmozdultak vármegyénkben is. Ahol már szervezkedtek, ott sztrájkoltak. Ahol még nem szervezkedtek, ott folyik a szervezkedés munkája a jövőre."4

8 A mezőgazdasági munkások szervezeteiken keresztül mindenfelé kezdték írásban lefektetni követeléseiket. A követelt béremelést a birtokosok sok helyen 45

Világszabadság, 1906. jan. 13. „A munka napja". 46

Világszabadság, 1906. ápr. 7. „A munka mezején". 47

Világszabadság. 1906. máj. 19. „A munka mezején". 48

O. L. ME. ein. 1906-4551.