Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGYAR KS SZEBB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1805 1807-BEN 681 Ez annál inkább fontos, mert az 1905-ös év eseményeivel kapcsolatban nem beszéltünk külön a falusi munkásmozgalomról. Láttuk, hogy 1904 elején Tisza István kormánya hogyan töri le a legkíméletlenebb terrorral a parasztok mozgalmát. A kivételes állapot bevezetésével megszűnik a szegényparasztok látható legális mozgalma. Az 1904. évi rendőrségi jelentés a bennünket érdeklő területen egyetlen földmunkás bérmozgalmat sem említ. A terror 1905 elején is továbbfolytatódik. Igaz, hogy a szegényparasztok mozgalmát megsemmisíteni nem tudja. Titokban továbbfolyik szervezkedésük. A szontai eseményekkel kapcsolatban már említettük az ottani parasztok titkos szervezkedését. Lőrinc Péter említi meg, hogy a „földmunkások 1906-ig illegális, vagy félig legális szervezetekben a lapok körül, vagy önképző körökben egyésülnek, s így is 4—500, sőt néhol 700 tagot is felölelő fegyelmezett, kis csoportokba osztott tagot tartanak számon".4 2 Kétségtelen azonban, hogy e terület szegényparaszt mozgalmában 1904-ben hirtelen apály áll be, amely egészen 1906-ig tart. A Vajdaság szegényparasztjai körében semmiféle jelentős megmozdulás nem tapasztalható az ipari munkásoknak 1905. évi nagy harcaival és a hatalmas méretű 1905-ös dunántúli aratósztrájkkal egyidőben. Az 1905. évről szóló rendőrségi jelentés mindössze Torontál megyében említ egyetlen mezőgazdasági sztrájkot : Karátsonyi Jenő gróf bioszeghi és rárosi gazdaságában 70—80 aratópár sztrájkolt. De a vajdasági területnek ezt az egyetlen mezőgazdasági sztrájkját is letörték az 1898. II. tc. 68. §-ának alkalmazásával — a sztrájkolok 30 napi elzárásra ítélésével.4 3 Torontál vármegye közigazgatási bizottsága is megállapítja az 1905 második félévéről szóló jelentésében : „Mezőgazdasági szociálpolitika terén nagyobb mozgalom nem volt észlelhető. Több esetben ugyan szükséges volt a szerződött arató munkásoknak karhatalommal való kivezetése, de ez nagyobb zavargásokra nem vezetett és az egyes esetekben jelentkezett aratósztrájkoknak nem voltak komolyabb következményei."4 4 Annál erőteljesebben kapcsolódnak be a Vajdaság szegényparasztjai az 1906. évi mozgalmakba. Ez azzal magyarázható, hogy : 1. a parasztság nehezebben mozdul meg mint a városi munkásság, s a Vajdaságban fékezte megmozdulását az 1904-es mozgalom leverésének emléke, s a még 1905 első felében is tartó terror; 2. Kristóffy megengedte a földmunkások szervezkedését; 3. az 1906-os megmozdulások — jelentős részben — a Kristóffy engedékenyebb politikája után kemény kézzel fellépő koalíciós kormányzat intézkedéseivel szembeni ellenállást is fejeznek ki. A vajdasági szegényparasztok tevékeny részt vesznek 1906. január 7-én a Földmunkások Országos Szövetségének megalakításában. Az alakuló közgyűlésen résztvettek Szabadka, Bácsalmás, Versec, Németcsernya, Ruina, Piros, Zenta, Újvidék, Ómoravica földmunkásainak küldöttei is. Annak ellenére, hogy a küldöttek jelentős délszláv szegényparaszt tömeget is képvi-42 A vajdasági munkásmozgalom szocialisztikus szakasza. Felelős szerkesztő Lőrinc Péter. Újvidék. 1953. 22. 1. 43 A magyarországi szocialisztikus . . . 1905. 716. 1. 44 Torontál vármegye közigazgatási bizottságának 1905 második félévi jelentése. O. L. ME. ein. 1906-1283.
