Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
A HARMINCÉVES HÁBORÚ KELETKEZÉSÉNEK ÉS JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ A XVI—XVII. század egyetemes történetének egyik legszembetűnőbb vonása az, hogy a politikai szerkezetet még nem sikerült kielégítő módon a gazdasági-társadalmi fejleményekkel való sokágú összefüggéseiben bemutatni. Külön életet él még az egész felépítmény, főleg a háborúk, a diplomácia története. Jelen dolgozatunk némi hozzájárulást kíván adni e hiányosságok felszámolásához a harmincéves háború kérdésének újra való felvetésével, arra törekedve, hogy a haladás és regresszió összekúszált vonalai jobban szétválasztódjanak, és a XVI—XVII. század fordulóján működő erők képlete világosabban felbontható legyen. A történésznek kétségtelenül könnyebb általánosságban beszélni a haladás érdekeiről, mint azok követelményeit az egyes országok történelmére konkretizálni. Különösképp nehéz egy átmeneti korszak politikai történetének erővonalait hozzávetőleges pontossággal felvázolni, mivel még az egymással szembenálló táborokon belül sem adnak tájékozódási támpontot a meglehetősen heterogén törekvések. A XVII. század első felének vizsgálatát nagy mértékben nehezíti az a körülmény, hogy nemcsak a társadalmi fejlődés legfőbb alapvonalai nem tisztázódtak eléggé, de az egyes országok viszonyainak ismerete sem kielégítő. A biztos megítélési alap hiánya adja azt a talajt, melyen kinőhetnek a különböző elméleti önkényeskedések, tenyésznek az ideológiai burjánok és kielégülést keresnek a közvetlen politikai, társadalmi szenvedélyek. Jól megfigyelhető ez a XVI—XVII. századi háborúk jellegének meghatározásában, szerepük körülírásában. Ha voltak háborúk, melyeket az utókor a lehető legtöbb változatban interpretált, akkor feltétlenül ezek közé tartozik a harmincéves háború is, mellyel a Bethlen Gábor és I. Rákóczi Györgyféle Habsburg-ellenes magyar szabadságharcok a lehető legszorosabb összefüggésben állottak. Tanulságos néhány pillantást vetni a háború könyvtárra rugó történeti irodalmára, amelyben kialakultak az egyes ma is forgalomban levő sablonok. Ezek közül legáltalánosabb, már a kortársak nézeteiben kialakult formula az,' hogy a harmincéves háború vallásháború volt, mintegy betetőzése a XVI. ' századi ilyen természetű konfliktusoknak.1 Az utókort megítélésében egyre jobban a nacionalizmus eszmeköre, a nemzeti államok szempontjai befolyásolták. A győztes svéd—brandenburgi propaganda már az 1648-as béke után éle-1 Még Acton is így ír : Lectures on modern history. London. 1906. 181.1. A korábbi irodalomra: Erdmannsdorffer: Zur Geschichte und Geschichtschreibung des dreißigjährigen Krieges. Historische Zeitschrift. 1865. 14. Bd.
