Századok – 1957

Krónika - A Nemzetközi Történettudományi Bizottság közgyűlése Lausenneban 486

A NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉSE LAUSANNEBAN A Comité International des Sciences Historiques, a történészek nemzetközi szervezete 1957. június 19-én Lausanneban tartotta ez évi rendes közgyűlését. A Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának képviseletében Molnár Erik akadémikus jelent meg a közgyűlésen. Molnár akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi bizottságának 1957. július 4-én a következőkben számolt be a közgyűlés munkájáról: A Comité közgyűlésén a bizottság 38 tagja közül 27 ország ós 5 nemzetközi szervezet képviselői jelentek meg. A közgyűlésen egy új tagot vettek fel a Comité tagjai közé, a humanizmus ós a renaissance történetével foglalkozó társaságot. A közgyűlés elnöke bevezetőjében mély ós komoly együttérzést kifejezésre juttató szavakban emlékezett meg az ez évben elhúnyt A. M. Pankratova eívtársnőről. Helyére a Comité irodájának tagjául A. A. Guber akadémikust, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének osztályvezetőjét választották meg. Az időközben szintén elhúnyt Anlund professzor helyére, aki a szervezet alelnöke volt, Hüjer svéd professzort választotta meg a közgyűlés. A főtitkári jelentés szerint az UNESCO azzal a kéréssel fordult a Comitéhez, hogy vegye irányítása alá a Cahiers de l'Histoire Mondialo c. kiadványsorozatot, amelyet eddig az UNESCO adott ki. A főtitkári beszámoló szerint ezt a Comité Irodája nem tartotta helyesnek, nem is javasolta, minthogy a ldadványsorozat nem a Comité kezdeményezésére indult meg és a beavatkozás a ldadvány ügyének ilyen előrehaladott stádiumában nem látszott helyesnek. A beszámoló tájékoztatta a közgyűlés részvevőit arról, hogy az 1955. évi nemzetközi bibliográfia megjelent és az 1957. évi bibliográfia munkálatai is előrehaladtak. A főtitkár kérte a közgyűlés résztvevőit, hogy az egyes nemzeti szervezetek az 1957. évi bibliográfia anyagát kellő időben küldjék be a szerkesztőségnek. A közgyűlés módosította a bizottságok szabályzatát olyan értelemben, hogy az egyes bizottságokon belül külön munkacsoportokat lehet alakítani. A bizottságok kutatási területe ugyanis eléggé széles, a külön munkacsoportok a nagy tárgyköröknek egyes szűkebb területeivel foglalkoznának. A jelentés részletesen foglalkozott az egyes bizottságok kérdéseivel. A főtitkár bejelentette, hogy a bank és csere kérdéseivel foglalkozó bizottság megszüntette tevékenységét. Ezt a közgyűlés tudomásul vette. Ugyancsak megszűnt az ikonográfiái bizottság is, amelynek anyagát átadták a humanizmussal ós a renaissance-szal foglalkozó társulatnak. A demográfiai bizottsággal kapcsolatban az az álláspont alakult ld, hogy fenn kell tartani a bizottságot és tevékenységét élénkebbé kell tenni. Továbbra is fennmaradnak és működnek az állami képviseleti testületek történetével és a társadalmi mozgalmak történetével foglalkozó bizottságok. Ezeken a bizottságokon belül fognak elsősorban az említett munkacsoportok megalakulni. Kevés szó esett a diplomácia-történeti bizottságról. Ez a bizottság már majdnem munkájának végére érkezett, repertóriumot ad ld, amelynek utolsó, harmadik kötete 1960-ban fog megjelenni. Ehhez a kérdéscsoporthoz kapcsolódott Renoir francia delegátus javaslata : alkosson a közgyűlés új bizottságot a nagy utazások és nagy felfedezések, s ezzel kapcsolatban a középkori kereskedelem történetének kutatására. Teldntve azonban, hogy új bizottságokat csak a kongresszus alakíthat, ezt a javaslatot az 1960-ban Stockholmban tartandó kongresszus elé kell vinni. Fawtier, a Comité volt főtitkára javaslatot terjesztett elő, amely szerint a Comité Értesítőjének legközelebb megjelenő száma részére az egyes nemzeti bizottságok adjanak rövid jelentést az egyes országokban folyó történettudományi munkáról, a megfelelő