Századok – 1957

Krónika - A magyar történészek ünnepi megemlékezései a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról - 487

KRÓNIKA 487 megelőző időszakban. Felvetette azt a gondolatot is, hogy az egyes nemzeti bizottságok meghatározott példányszámban fizessenek elő a Értesítőre. A közgyűlés mindkét javaslatot elfogadta. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya az 1960. évi stockholmi kongresszus volt. Mint ismeretes, a kongresszusra javasolt referátumok témáját már előzőleg meg kellett küldeni a Comité Irodájának. Az Irodához 215 referátumra vonatkozó javaslat érkezett be. Az Iroda döntése szerint azonban ebből csak 30 referátum előadására van lehetőség, a többi a referátum tárgyköréhez csatlakozó communication, rövidebb előterjesztés formájában fog elhangzani. Ha egyes delegátusoknak még ilyen communication előterjesztésére sem jut lehetőség, akkor intervention formájában szólhatnak hozzá valamelyik elhangzott referátumhoz. A kongresszuson 30 referátum mellett 130—140 communication elhangzásával lehet számolni. A referátumokat a stockholmi svéd szervezőbizottságnak kell 1959 tavaszáig beküldeni. Az egyes országoknak jutó referátumok tárgyával és számával kapcsolatos kérdések eldöntésére az Iroda június 2-i ülésén került sor. Előzetesen mindössze annyi hangzott el a közgyűlésen az Iroda részéről, hogy a stockholmi kongresszuson az eszme- • történetre, a nem klasszikus ókor történetére és a módszertani kérdésekre kívánnak különösebb súlyt helyezni. Bár az Iroda június 2-i ülésének döntését a magyar küldöttnek nem volt lehetősége megvárni, az előzetes értesülésekből úgy látszott, liogy_a 30 referátumból három referátumot a Szovjetunió, hármat az Amerikai Egyesült Államok, kettőt-kettőt Anglia és Franciaország, s egyet-egyet a többi ország történészei fognak tartani. Molnár Erik akadémikus fenti beszámolója után a Magyar Nemzeti Történész Bizottság olyan értelmű értesítést kapott az Irodától, mely szerint a kongresszuson nem nyilik lehetőség magyar történész számára referátum megtartására. A Magyar Nemzeti Történész Bizottság az Iroda döntéséről őszinte sajnálattal értesült és az Irodához intézett levelében kérte ennek a határozatnak a módosítását. A MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEI A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 40. ÉVFORDULÓJÁRÓL 1957 novemberében világszerte megünnepelték az emberiség történetében új korszakot nyitó Októberi Forradalom 40. évfordulóját. A magyar történészek — akik évek óta tanulmányozzák a forradalom történetét, ennek nemzetközi és magyarországi vonatkozásait — ez alkalomból ünnepi ülésszakokat tartottak. 1957. november 1-én a Hadtörténelmi Intézet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Országos Levéltár közös tudományos előadóülést rendezett. Az elnökségben helyet foglalt Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója, Ember Győző akadémiai lev. tag, az Országos Levéltár főigazgatója, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, Horváth Miklós alezredes, a Hadtörténelmi Intézet parancsnoka, Kubitseh Imre, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője, Tóth Imre és Vinke Mihály, az 1917-es forradalom veterán harcosai. Igen nagy számban vettek részt az ülésszakon a budapesti történész intézmények munkatársai, történelem tanárok, a rokontudományok képviselői, a téma iránt érdeklődők s többen a forradalom magyar veterán harcosai közül. Az ülésszakot Molnár Erik akadémikus nyitotta meg, majd Réti László, a Párttörténeti Intézet munkatársa „A magyar proletárforradalom — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első követője" címmel tartott előadást. Réti László előadása után Miilei György, a Párttörténeti Intézet munkatársának korreferátuma következett „Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportjának megalakulása és tevékenysége 1918-ban" c. témáról. Tóth Imre hozzászólásában a magyar hadifoglyok részvételéről beszélt a Moszkva város megtisztításáért, a Kreml elfoglalásáért vívott harcban. A nagy érdeklődéssel fogadott visszaemlékezés után Györkéi J end és J ózsa Antal, a Hadtörténelmi-Intézet munkatársainak „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban" c. hozzászólása hangzott el. Vinke Mihály, mint az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportjának volt tagja, a Csoport tevékenységéről, Leninnel és Kun Bélával kapcsolatos élményeiről emlé-