Századok – 1957
Szemle - Szabó István: A hajdúság kialakulása (Ism. Benda Kálmán) 472
472 SZEML H) E rövid ismertetés végén ki kell végül fejezni azt a véleményt, liogy ezt az — így is gazdag — tömör ós eredeti összefoglalást szükséges lenne teljes apparátusú, nagy monográfiává továbbfejleszteni. Ebben helyet kaphatnának bővebb (agrár és pedagógiai) tudománytörténeti vonatkozások s Tessedlk életműve még plasztikusabban domborodhatnék ki kultúránk és értelmiségünk történelmi alakulásának legalább vázlatosan megrajzolható korabeli összképéből. . RAVASZ JÁNOS MARTINOVICS IGNÁC: FILOZÓFIAI ÍRÁSOK Fordította Kolozsvári Grandpierre Emil A fordítást ellenőrizte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Mátrai László (Budapest, Magvető Könyvkiadó. 1956. 168 1.) A magyar jakobinus mozgalom vezéralakjának 1788-ban franciául megjelent (mindössze két példányban ismert) Mémoires philosophiques ou la nature dévoilée című munkájának magyar fordításban való közreadása régi adóssága volt filozófiatörténetünknek. A Filozófiai Emlékiratok — ahogy erre Mátrai Lászlónak a mű és szerzőjének jellemzésére egyaránt kiterjedő, gondos körültekintéssel megírt szép bevezető tanulmánya rámutat — sajátos helyet foglal el a magyar filozófiai gondolkozás történetében. Jelentősége abban van, hogy „a kor leghaladóbb, legkövetkezetesebb irányát, a francia materializmust (elsősorban Holbachot) követi, s ez a filozófia — ha követőkre találva visszahat a politikai gyakorlatra — Magyarországon feltétlenül forradalmi és forradalmasító hivatást tölt be a XVIII. század végének sajátos osztály viszonyai közt. Ezt kétségtelenné teszi az egész mű harcos, kérlelhetetlen antiklerikalizmusa, következetes materializmusa, félreérthetetlen ateizmusa s általában a feudahzmus minden intézményének az a kérlelhetetlen gyűlölete, mely — túlmenve e kérdésben Holbachon — a mű minden sorából árad." Mátrai mélyreható elemzéssel mutat rá Martinovics filozófiai és politikai elméletének radikalizmusára és ugyanakkor „ingadozó, válogató, spekulatív forradalmiságára", elméletnek és gyakorlatnak életében megmutatkozó ellentmondásaira, mely „önmagában is elárulja, hogy nem volt igazi forradalmár, hiszen a forradalmi gyakorlat mindig túlmutat és túlmegy a forradalmi elméleten". Ezenkívül a Filozófiai Emlékiratok a magyar filozófiatörténetnek is értékes és ritka dokumentuma, „mely világosan példázza a haladó társadalmi törekvések és a materialista filozófia mély és törvényszerű összetartozását". — Kolozsvári Grandpierre Emil sikeresen birkózott meg az eredeti szöveg nehéz, bonyolult, nyelvileg nem is mindig tökéletes franciasúgával, fordítása világos, érthető, irodalmian választékos. A fontosabb egykorú filozófiai vagy filozófiatörténeti utalások megértését Mátrai jegyzetei könnyítik meg. A kötet csinos kiállítása méltó módon egészíti ki a fordító és a szerkesztő gondos munkáját. BEND A KÁLMÁN SZABÓ ISTVÁN: A HAJDÚSÁG KIALAKULÁSA (Debrecen, 1956. 11 1. + 7 melléki. Alföldi füzetek 1. sz.) Rövid, de mesteri összefoglalása a szerzőnek a katona-hajdúság társadalmi kialakulására vonatkozó részletkutatásainak. Végigvezeti az olvasót a hajdúság fejlődésén a XV. századvégétől Bocskai István 1605-ös nagy telepítéséig, s megmutat ja hogyan lett a marhahajtó hajdúkból fegyverrel bánó réteg, majd a török harcok következtében a XVI. század második felére állandó katonaelem, mely kegyetlen harcmod'ával és dicsőséges fegyvertényeivel egyaránt beírta nevét a magyar történelembe. A tanulmányt az ismert egykorú legjellegzetesebb hajdúábrázolások egészítik ki, Balogh István válogatásában. BENDA KÁLMÁN
