Századok – 1957
Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326
344 CSE KE У ISTVÁN tudományos műveit, meghatározhatjuk, hogy melyik az a tudománykör, amelyre munkássága kiterjedt, ha felkutathatjuk azokat a tudományos munkákat, amelyek Balugyánszky működésére mélyebb hatással voltak : csak akkor fog talán sikerülni annak a megállapítása, hogy milyen szempontok vezérelték törvényszerkesztői munkájában, és hogy melyek lehettek a külső és belső okok, amelyek az alkotmányos reformok kidolgozásától csupán a törvények összegyűjtése és a Szvod Zakonov kompilációja felé irányították. * 1953. május 11-én jelent meg az Akadémiai Kiadónál a „Kiegészítés a kandidátusi és doktori disszertációk megvédésének rendszeréhez" című szabályzat, amely nemcsak azt rendeli, hogy ,,a disszertációnak stílus és helyesírás szempontjából kifogástalannak kell lennie", hanem „ismertetni a téma irodalmát. . . az irodalom kritikáját" és ,,a disszertáció . . utolsó lapjain fel kell sorolni a felhasznált irodalmat a marxizmus klasszikusainak sorrendjében, utána ábécé sorrendben a szakműveket ..." A szerző annak idején közszemlére kitett disszertációjának ugyanaz volt az alakja, mint a nyomtatásban megjelent könyvé, vagyis távolról sem tett eleget a fenti követelményeknek. Ekkor ugyanis kitűnt volna, hogy Balugyánszky Mihály tudományos műveinek még címeit sem ismerte a szerző, nemhogy bibliográfiai leírást tudott volna adni róluk, nem is szólva ismertetésükről és értékelésükről. A szabályeat rendelkezéseinek akart látszatra eleget tenni azzal, hogy könyvének 246. lapján 19 sorban közölte ,,a jegyzetekben felsorolt munkákon kívül felhasznált egyéb források" jegyzékét. E közlésnek azonban, mint már az opponensi vitában is hangsúlyoztuk, nem volt semmi értelme. Mert vagy . források ezek, amikor felhasználásukat a jegyzetekbe való bedolgozásuk tanúsítja, vagy pedig nem források, amikor pedig felsorolásuk felesleges. Lássuk csak közelebbről, hogy müvet sorozott ide a szerzői Ali forrás közül négy lexikális vagy bibliográfiai segédkönyv, tehát nem forrásmű ;5 7 három rövid cikkecske, amelyek terjedelmét nem adta meg a szerző, mert a két orosz cikkét eredetiben valószínűleg nem ismerte, a sajátjáét pedig, mivel csupán három lapra terjed, talán restellte ;6 8 a többi négy közül a Kató Istvánénak sem közli a pontos könyvészeti adatait (a kiadót és lapszámokat), hogy ne ríjon ki a többi pontatlan orosz; adatközlésből.5 9 Ugyanezek az adatok hiányóznak A. N. (és nem II.) Fatyejev Prágában 1923-baa megjelent orosz művénél is. A másik két orosz művet rendkívül hiányos bibliográfiai adataival egyszerűen átvette Fatyejev Balugyánszky-életrajzából. Különben az orosz források „felhasználása" tekintetében nem különbözik nála a helyzet a jegyzetekben feltűntetett irodalmat illetően sem. Igen jellemző a Baranovféle Balugyánszky-életrajz felhasználása. A Szovjetunióból nem tudott hozzájut ni, csak német kivonatai voltak. Később egy Moszkvában tanuló magyar diákkal lemásoltatta, de az elmulasztotta a lapszámokat megjelölni. A lemásolt s az Akadémiai és budapesti Egyetemi Könyvtárban közszemlére kitett kandidátusi disszertáció-példányokba előbb csak úgy találomra kerültek bele a leggyakrabban idézett orosz mű lapszámai, és csak utólag javítgatta ki (de nem mindenütt helyesen)60 a mi Magyarországon unikum Baranov-könyvünk alapján, amelyet 1953 őszén hónapokra kölcsönöztünk neki. (Ma mind Baranov, mind Fatyejev Balugyánszky-életrajza megtalálható a budapesti Egyetemi Könyvtárban.) Mivel az orosz forrásokhoz annyira nem tudott hozzájutni, hogy pontos orosz címüket is közölhette volna, egyszerűen megelégedett magyar fordításcímeikkel, záró-57 Ezek : 2. számú az Egyetemes magyar encyciopaedia. 5. k. Pest, 1866. 472. h. — Az 5. számú G. Oennadi : Szpravocsniij szîovar' o ruszszkih piszateljah i ucsenüh. Szankt-Peterburg, 18761 Ezt az írólexikont is Baranov (1. p.) után idézi, de az 1. r. 61—52. p. megjelölése nélkül. A 8. számú Ludovit V. Rizmr: Bibliografia pisomnictva slovenského. 1. k. Ennyit ad meg róla a szorzó, de sem a megjelenés helyét, évét és a lapszámokat nem, mint pl. WurzbachnóX , ami azt a benyomást kelti, mintha nem használta volna. Adatai : 1. die] A—F. V. Turéianskom Sv. Martine, 1929. 416 p. Pár szóval említi Balugyánszkyt a 81. lapon, ahol szlovák születésűnek mondja. — A 11. számú Constant Wurzbach: Biographisches [nem Bibliographisches! Lexicon [nem Lexikon] des Kaiserthums {nem Kaisertum} Oesterreich [nem Österreich], 1. T. Wien, 185«. 139—140. p. 58 Az 1. számú Aledinszky : Nekrolog M. A. Baiugjanszkogo. (Szevernaja Pcsela, 1847. évf. 99. [és nem 49.] sz.) Baranov (1. p.) után idézi. — A 7. számú Anatolij Kralickij•" Mihail Balugjanszkij. (Szlovo, L'vov, 1864. 30. sz.). Közelebbit nem mond róla. — A 11. számú a szerző saját cikke a Jogtudományi Közlöny, 7. új foly. 1952. 289— 291. 1. Hiányosan idézi. " Egyébként ugyanis azoknál a még magyar munkáknál is, amelyeket a jegyzetek szerint valóban felhasznált, igyekezett a legpontosabb bibliográfiai adatokat, mëg a kiadókat is feltüntetni. 03 így a 164. 1. 11. j.-ében 4. helyett 6. p. a helyes; a 174. 1. 6. j.-é'oen 11. helyett 12. a helyes; a 188. 1. 2. j.-ében 20. helyett 15. p. a helyes stb. — Még Baranov Balugyánszky-éjetrajzának eredeti orosz címét sem adja meg (ld. a mi 2. j.-ünket), megjelenési helyéül pedig Szanktpeterburg helyett Moszkvát jelöli meg (13.1. 8. j.); s még megjelenési idejéül is a benyújtott kandidátusi értekezésben — s ennek alapján Eckhart opponensi bírálatában is — 1882 helyett tévesen 1885 szerepelt. — Itt említjük meg, hogy az opponensek nem terjeszkedhettek ki s, részletekbe menő bírálatra, mert.nem rendelkeztek az eredeti orosz forrásművekkel.
