Századok – 1957
Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326
BALUGYÁNSZKY MIHÁLY ÉLETE ÉS Mf.NKÁSSÁUA 343 A vázoltakból megállapítható, hogy Balugyánszky, az egykori nagyváradi jogiakadémiai, majd szentpétervári pedagógiai intézeti, illetőleg főiskolai és végül egyetemi tanár negyedszázados oktatói és tudományos munkássága mellett és után Oroszországban voltaképpen főleg törvényszerkesztő és kodifikáló jogpolitikussá és állami tisztviselővé válik. Érdekes lett volna sokkal részletesebben és elemzőbb korfestéssel figyelemmel kísérni ezt a folyamatot. Balugyánszky Gurjev pénzügyminiszterhez 1816-ból intézett és fentebb már idézett emlékiratában maga mondja el, hogy addig a politikai gazdaságtanból, a pénzügyi jogból ós a kereskedelmi jogból tartott előadásokat, az egyetemen pedig az állam- ós jogtudományok enciklopédiájának és a politikai gazdaságtannak tanszékét foglalta el.5 3 Hogy mindezekben a tudományágakban milyen ' kutatómunkát fejtett ki Balugyánszky, és melyek azok a tudományos művek, amelyek rája hatottak, olykor érinti ugyan a szerző, de korántsem fejtette ki olyan részletességgel, amilyent ez a kérdés megldvánna. S most elérkeztünk a szerző munkájának legnagyobb fogyatékosságához. Azt mondhatnók, valósággal egyedülálló ezen a téren. Vallakozott egy tudós portréjának megrajzolására anélkül, hogy egyetlen művét nemhogy tanulmányozta, de látta volna. A szerző gátlás mentesen megelégedett egyszerűen Balugyánszky működésének leírásával, a tanáréval ós az államférfiúéval, de csak másodkézből foglalkozik futólag kutató tudományos munkásságával. Amit erről mond, mások után idézi, mintha nem is tartoznék feladata körébe, hogy Balugyánszky tudományos művöit tartalmilag értékelje. Baranov után (29. p.) írja : ,,A történelem és saját, mindeddig nyilvánosságra nem került művei fogják kellő megvilágításba helyezni Balugyánszky személyiségét, mely méltatlanul merülne a feledés homályába." (205. 1.) De hisz éppen ez lett volna a helyszínen is kutatónak feladata, hogy végre Balugyánszky tudományos munkáit napfényre hozza. A kitűnő történész Baranov Balugyánszkyról írt életrajzát még csak biográfiai vázlatnak minősíti. A későbbi kutatóknak, Fatyejevnek és a szerzőnek lett volna hivatása a vázlat tartalmát kikerekíteni. Ámde vannak Balugyánszkynak olyan munkái, amelyeket ismerünk, legalább is tudjuk lelőhelyüket. Ä szerző mondja: ,,1806—1808 között jelennek meg első tudományos munkái a »Sztatyisztyicseszkij Zsurnal« című folyóiratban, melyek az egész orosz tudományos világ érdeklődését reá irányítják." (163. 1.) Igazán eredményesebb munkát végezhetett volna a szerző, ha e közhelyet mellőzve lemásoltatja magának az idézett folyóirat cikkeit, vagy legalább kivonatokat készíttet belőlük magának, ha már a Kievi Tudományos Akadémia könyvtárában nem juthatott hozzájuk. Ezekről írja a szerző a könyve megjelenését bejelentő Jogtudományi Közlönybeli cikke befejezéseként 1952-ben : „melyeknek ismertetése azonban már a Mihail Andrejevics Balugjanszkij [így!] életét és munkásságát részletesen feltáró monográfiára tartozik". Ámde ezt könyvében is elmulasztotta. Csupán mellékesen odavet e tanulmánysorozatra olyan megjegyzést, hogy a különböző nemzetek gazdasági rendszereit és a velük kapcsolatos közgazdasági iskolákat ismerteti.54 Még azt sem tudja a szerző megállapítani, hogy azonos-e Balugyánszkynak ez a munkája azzal a politikai gazdaságtanról és pénzügytanról szóló nyolckötetes terjedelmes elméleti művével, amelyről a Gurjevnek szóló 1816-i emlékiratában megemlékezik.5 5 Űj munkája még, amely az orosz pénzügyek 1700—1812 közötti történetével foglalkozik. Ezt Fatyejev után közlia szerző, de hibásan,mert 1700 helyett 1780-atír. Egyébként sem tartalom, sem terjedelem tekintetében nem tud róla semmit, pedig legalább is orosz bibliográfiákban kellett volna felkutatni és könyvészetileg leírni.5 6 Végül ide kell soroznunk Balugyánszkynak „Gondolatok a kormányzóság intézményéről" című nyomtatásban is megjelent emlékiratát, amelyről fentebb már szakvéleményei közt megemlékeztünk. Sajnos az eddigi életrajzi kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy nemcsak meg nem jelent, hanem már kiadott művei tartalmi kiértékelésével keh Balugyánszky személyiségének megvilágításához hozzájárulni. IIa majd megismerhetjük Balugyánszky " Baranov, i. m. 12. ós 15. p. " 170. 1. Csak Ottüv (Slovnik nauőny. Praha, 1890. 3. k. 203. p.) ésKonstantin [P.] Maiik [és Alekszej D.] Einel'jamv" (Magyar—orosz [jogi] műszótára. Kosice, 1918. [helyesen: 1928]. Előszó.) kézi szótáraiból tudja (az első szótárat nem láttuk, de a második Előszavában szó sincs erről), hogy 8 részletben nemzetgazdaságtan! cikksorozat volt nyelvújítási javaslataival, mert valószínűleg még hiányoztak a megfelelő jogi és közgazdasági szakkifejezsek (165. és 169.1. 2. j.). Egyébként amű címét oroszul már Wurzbach idézi 1856-ban (1. Bd. 139. p.): Jzobrazsenie razlicsnüh hoszjajsztvenniih szisztem, majd Baranov külön kiemeli (38. p.). Ugyancsak oroszul közli az Egyetemes magyar encyclopaedia (5. k. 1866. 472. h.), úgyszintén Bozáky is (i. in. 83.1.), aki szerint tankönyv volt a politikai gazdaságtan tőle alapított új szakkifejezéseivel. Csak a szerzőtől nem tudjuk meg még orosz címét sem, nemhogy egyéb könyvészeti adatait, hogy tartalmi értékeléséről ne is beszéljünk. — A Bol'saja Szovetszkaja Ünciklopedija már idézett cikke szerint (4. tom. 167. p.) a Sztatiszticseszkij Zsurnalban 1806-ban jelent meg „Nacional'noe bogatsztvo" című tanulmánya is, amelyet a szerző meg sem említ. " Ld. Baranov, i. m. 13. p. " 170. 1. — Fatyejev, i. m. 26. p.
