Századok – 1957
Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326
342 CSEKEY ISTVÁN' kéttáblás magyar országgyűlés szervezetét ismerteti, de pusztán összehasonlítás kedvéért. Szerzőnk csak igen röviden foglalkozik a reformtervezetekkel. A szerző csupán. Medemné feljegyzései után említi Balugyánszkynak azt a négykötetes kéziratát, amely az orosz jobbágyok felszabadítási tervezetét tartalmazta.4 4 Hátrahagyott írásai közt találtak egy érdekes, francia nyelven sajátkezűleg szerkesztett iratot, amely 1816. november 22-i kelettel készült és valami Dimitrij Guriev gróf pénzügyminiszterhez intézett emlékiratának látszik. Ebben Balugyánszky tüzetesen leírta addigi oroszországi működését. Belőle kiderül, hogy mennyi szakvéleménnyel és tervezettel működött közre az orosz pénzügyek és az államháztartás reformja körül. Az iratot egész terjedelmében közli Baranov, s belőle részleteket a szerző.4 6 Még nemzetközi jogvitában is tevékenykedett Balugyánszky. Ő szerkesztette annak a választottbírósági ítéletnek a szövegét, amelyet I. Sándor cár hozott 1822. április 21-én az Anglia és az Amerikai Egyesült Államok között a gandi szerződés egy rendelkezésével kapcsolatban keletkezett jogvitában.4 6 A szerző könyvének 30. fejezetében Balugyánszky „Fontosabb jogirodalmi alkotásaiét ismerteti vegyesen kéziratban maradt tervezeteivel és nyomtatásban megjelent műveivel. Egyik sem volt kezében, úgyhogy csupán mások után ad dióhéjban nagyon rövid jellemzést. Balugyánszky kéziratos emlékirata: „Gondolatok az oroszországi intézmények és törvényhozás megjavításának eszközeiről" és „Valamennyi csinovnyik önkénye és despotizmusa, kezdve a minisztertől egészen az utolsóig". A harmadik emlékirat később nyomtatásban is megjelent ily címmel: „Gondolatok a kormányzóság intézményéről".4 7 Mivel a szerző egyiket sem látta, így róluk csupán Nyikolaj Mihajlovics Korkunov híres pétervári egyetemi tanár következő munkája nyomán közöl ismertetést: „M. A. Balugjanszkij. Az 1828. évi bírósági reformterv".4 8 Balugyánszky rendkívül haladó szellemű javaslatai messze megelőzték korukat, úgyhogy megvalósításukra annak idején sor nem is kerülhetett. Annál jobban értékelték későbbi méltafcói. Már 1810-ben kinevezte a cár a liviandi parasztság helyzetét szabályozó bizottság tagjává, s e minőségben részletes tervezetet is készített a keleti-tengeri tartományok parasztjoga tárgyában.4 9 Ennek nagy jelentősége volt a további reformok szempontjából az egész birodalomban, mert a balti tartományok parasztsága már ebben az időben felszabadult a jobbágysorból. Nemsokára az orosz jobbágyság jelentős része, az ún. kincstári parasztok is új szervezetet kaptak. Később, már úgy hetvenedik éve körül, elnöke is lett Balugyánszky a keleti-tengeri provinciák jogait és privilégiumait revideáló bizottságnak, amelynek munkálatairól érdekes beszámolót közöl Orünewaldt,5 J Nem lett volna érdektelen párhuzamot vonnia a szerzőnek az oroszországi parasztság és a magyar jobbágyság helyzete között. Meg kell még említenünk Balugyánszky nagyjelentőségű közreműködését a felsőoktatási reformok terén is. Uvarov gróffal együtt, aki abban az időben a péteryári tankerület kurátora volt, később pedig a „nópfelvilágosítás" (közoktatásügy) minisztere, együtt dolgozta ki a Pedagógiai Főiskolából alakuló egyetem szabályzatát.5 1 Majd Szperanszldjjal együtt fáradozásuknak eredménye volt a pétervári egyetemen a jogi kandidátusi intézmény szervezése 1828-ban, és Balugyánszky lett az intézmény vezetője. (Uo. 26—28. p.) „A kandidátusképző tanmenetét teljesen Balugyánszky dolgozta ki és sajátkezű aláírással ellátott tanterv-javaslatát 1828. március 14-én terjesztette az uralkodó elé."6 2 * '' " 170.1. Megemlíti Baranov is (22—23. p.) azzal a megjegyzéssel, hogy Gurjev pénzügyminiszternek nyújtotta be, de gyakorlati megvalósulásra csak félszázad múlva került. 45 Baranov, i. m. 12—14. p. — A szerző 174.1. —• Az orosz pénzügyek átszervezéséről készített Balugyánszkyféle tervet ismerteti Baranov, i. m. 9—10. p. nyomán a szerző 182—184. 1. " Itt már a szerző nemcsak az orosz műveket idézi magyarul, hanem még Martens Recueiljét is (188.1. 8b j.). 47 Raszszuzsdenija ob ucsrezsdenii gubernii. A szerző ezt is csak magyarul közli, megjegyezvén (197. 1. 4. j.), hogy Az Orosz Cári Történettudományi Társaság Tára 90. kötetébon jelent meg ; még a magyarra fordított címnek rövidítést is közöl (OCTT), mintha nem elég lenne egyszer közölni. Mivel pontos évszámot és az értekezés terjedelméről lapszámokat nem ad meg, valószínűleg ezt Is csak másodkézből vagy kivonatolásban használta. 48 Kzt is csak magyarul idézi azzal, hogy Pétervárt jelent meg 1895-ben, de egyéb bibliográfiai adatainak hiánya ismét csak amellett szól, hogy maga az eredeti mű aligha volt kezében. — Amikor a szerző a szövegben Korkunov alapján ismerteti Balugyánszky reformtervezetét, ezt fűzi hozzá : „Más munkáiból ismerjük a részletekig terjedő figyelmét." (200, 1.) Ugyan melyekből? <» Baranov, i. m. 10., 13. ós 38. p. »" Ld. fentebb 5. j. és alább a 349. lapon. 61 Baranov, i. m. 18. p. 83 A szerző 202.1. Ehhez megjegyzi a szerző : „Leningrádi áll. ltár, Szperanszkij-iratok, 118. sz." (200.1. 4. j.). A be nem avatott azt hinné, hogy végre közöl valamit a szerző az oroszországi levéltárakban végzett búvárlataiból. Azt ellenben félrevezetően elhallgatja, hogy az egész ügyiratot Fatyejev biográfiájának második függelékéből (60—63. p.) másolta ki és fordította le szórói-szóra a levéltári hivatkozással együtt. Erre is vonatkoztatta a szerző előszavának azt a kijelentését, hogy: „Munkám ezek szerint saját levéltári kutatásomon... alapszik." (?)
