Századok – 1957

Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326

HALUÍJYÁNSZKY MIIIÁLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 341 Roszszijszkih Zakonov, amely rendszerbe foglalva tartalmazta a hatályos jogszabályokat és amely 1832-ben jelent meg. E két nagyszabású orosz törvénygyűjteményt párhuzamba lebet állítani két hasonló magyar törvénygyűjteménnyel. A 45 kötetes Polnoe Szcbranie Zakonov megfelel a Corpus Juris Hungarici 1000-től 1848-ig terjedő, szokásjogilag teljesnek tekintett zárt részének (corpus clausum). Mivel a mi Magyar Törvénytárunkhoz minden tekintetben nagyon hasonló törvénygyűjtemény Oroszországon kívül sehol sem jelent meg, igen kézenfekvőnek kell tekintenünk, hogy ezt a gyűjteményt Balugyánszkyn át magyar szellem ihlette.41

Erre Regulynak egyik szüleihez írt leveléből is következtethetünk, amelyben Balugyánszky számára Corpus Jurist kért, mert „már sok embernek adott ennek, beszerzésére megbízást, de még sem tudja megkapni." (Idézi a szerző 225. 1.) Ami pedig a Szvod Zakonov rendszeres kódex 15 kötetét illeti, nálunk ugyancsak régóta megnyilvánult az óhaj hasonló jogszabálygyűjtemény iránt, de csak u második világháború vége felé tudott részben megvalósulni abban a 14 kötetre tervezett vállalkozásban, amelynek első három kötete 1943—1944-ben a következő címmel jelent meg : „Magyarország hatályos törvényei kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal". Nagy különbség azonban az orosz és a magyar törvénytárak jogi természetét illetőleg, hogy míg az orosz gyűjtemények hivatalos munkálatok voltak, s a Szvod Zakonov 1835. január 1-én törvényhozási úton lépett hatályba, addig a Corpus Juris Hungarici pusztán magánosok gyűjteménye volt, amelyet csupán a szokásjog ruházott fel köztekintéllyel. „Magyarország hatályos törvényei" kötetein pedig az volt elvasható, hogy : „Készült a m. kir. Igazságügyi Miniszter hozzájárulásával", de mégis magánmunkálatként, bár az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában, amelynek szervezete és működése sok tekintetben megfelelt a cár személyi irodája II. osztályának. • * Balugyánszky szaktudását és politikai iskolázottságát Oroszországba érkezése után nyomban igénybe vették a legfontosabb államkormányzati kérdések megoldásához. 1812. február 4-éna Pénzügyminisztérium ötödik (törvényszerkesztő) osztályának tagjává is kinevezték egyéb állásai meghagyásával. Életrajzírói csak részben és igen nagy vonásokban ismertetik azokat a tervezeteket és felterjesztéseket, valamint emlékiratokat és szakvéleményeket, amelyek időnként kikerültek Balugyánszky tollából. Nagy részüknek felkutatása még olyan.biográfusra vár, aki a helyszínen tudja majd feltárni a különböző minisztériumok irattárában és állami levéltárakban elfekvő anyagot. Mivel a szerző sem végzett eredeti levéltári kutatásokat, így csupán azokra az adatokra tudott támaszkodni, amelyeket Balugyánszky két életrajzírója és néhány jogtörténész ismert. így Fatyejev említi szakvéleményét „Az oroszországi minisztériumokról'',12 amely 1810 körül készült ós csupán kéziratban maradt fenn. Érdekes megjegyezni, hogy Balugyánszky és Szperanszkij fáradozására Oroszországban a miniszteriális rendszer már ebben az időben felváltotta a, Nagy Péter és II. Katalin idejében kialakult kollegiális rendszert, míg nálunk csak 1848-ban sikerült a Habsburgok idejében rendszeresített dikasztériumokat minisztériumokkal helyettesíteni. Igaz, hogy a kettő közt politikailag lényeges különbség volt, hogy Oroszországban a személyi kormányformánál fogva a miniszterek csak az uralkodónak voltak felelősek, míg a mi parlamenti kormány -rendszerünkben az országgyűlésnek is. Balugyánszky másik ilyen szakvéleménye levéltárban rekedt alkotmánytervezetének öt. változata volt, amelyet szintén ugyanebben az időben Szperanszkij ilyen tárgyú tervezetéhez készített észrevételek alakjában fogalmazott meg : Reflexions sur le projet du Statut de Senat dirigeant f ir Michel Balvgjanskij. Ezt Szeredonyin, az első orosz alkotmánytervezetek kutatója tette közzé.43

Ehhez érdekes megemlíteni, hogy Balugyánszky első változata kétkamarás törvényhozó szervezetével igen emlékeztet a későbbi magyar példára, az 1885-i főrendiházi reformra, az ötödik variánsban pedig az akkori " Ennek a benyomásunknak már 1930-ban kifejezést adtunk. Ld. C'sekey István: A tartui egyetem jubileuma. (Magyar Szemle, 8. k. 1930. 69.1.) — üő: Estnisch —ungarische Beziehungen und das Ungarische Wissenschaft! che Institut- ill Tartu(Dorpat). Tartu (Dorpat), 1930. 11. és 23—24. p. (Bibliotheca Hungarico—Estica Institut! Litterarum Hungarici Dorpatensis 8.) — Uo: Magyar alkotmányjog. Egyetemi előadási jegyzet. 1—3. kiad. Kolozsvár, Jakab Jenősoksz. 1941—1944.19.1. - Balugyánszkyra vonatkozó nézetünket átvette Iványi Béla: A Corpus Juris Hungarici. (Jog, 2. évf. Szeged, 1935. 3. L). Va.: Beszámoló a szegedi... tudományegyetem 1934—35. évi működéséről. Szeged, 1936. 41. 1. I. m. 27. p. Eredeti címe ott: Ucsresdenie minisztersztv" v" Roszszii. Szerzőnk csak magyarul közli 165. 1. " Sz. Szeredonyin: IC ,.Planu vszeobscsego goszudarsztvennogo obrazovanija" 18J9. go:la. (Szbornik sztatéj, poszvjascscnnüh Sz. 1'. Platonovu.) Bí.-Peterburg, 1911. A szerző aligha használta eredetiben, mert elmét is magyarul közli minden lapszámhivatkozás nélkül. Tartalmát ismerteti 166—168. 1.