Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
324 BALÁZS BÉLA bizottság jegyzőjének is. A sárréti és nagylétai járási nemzeti bizottság elnökévé a főszolgabírót választották meg.7 5 Újszalontán, Hencidán, Furtán a jegyző7 6 , Sarkadkeresztúron a bíró lett a nemzeti bizottság elnöke,7 7 Méhkeréken az egész elöljáróság bekerült a nemzeti bizottságba stb.7 8 Ebber? az időszakban a nemzeti bizottságok megalakulása a helyi viszonyoknak megfelelően különböző formákban ment végbe. Mányon pl. elnökké Németh B. Mihály református lelkészt választották és 8 kisgazda és 3 kommunistapárti tag került be a nemzeti bizottságba, amely működésének kezdetén az elöljáróság hatáskörét is ellátta. Később a nemzeti bizottságot újjászervezték. Kommunista és kisgazda tagok kerültek be most már paritásos alapon.79 Sárosdon a szociáldemokrata párt és a független kisgazdapárt pártközi értekezlete határozta el á nemzeti bizottság megalakulását.8 0 Nagykanizsán a magyar kommunista párt, a szociáldemokrata párt és a szakszervezet megbizottaiból, valamint 4 pártonkívüli tagból alakult meg a nemzeti bizottság. Sárszentmiklóson a magyar kommunista párt, a szociáldemokrata párt és a független kisgazdapárt pártközi értekezleten állapodtak meg a helyi népi szerv megalakításában és 3 — 3 tagot küldtek ki.8 1 Zalabesnyőn a nemzeti bizottságot a körjegyzői irodában alakították meg. A körjegyző ismertette a rendeletet, amely szerint a helyi népi szerveket a már megalakult pártok kiküldötteiből és kiegészítésképpen a község valamennyi demokratikus rétegének a képviselőiből kell megalakítani. Az elöljáróság a nemzeti bizottság megalakulásáról a lakosságot hirdetmény útján értesítette azzal, hogy a javasolt tagok névjegyzéke a körjegyzői irodában megtekinthető és erkölcsi-politikai szempontból bárki kifogást emelhet ellenük. A hirdetmény leszögezte, hogy amennyiben a határidőig bejelentés nem érkezik, a nép akaratának megfelelően a nemzeti bizottság megkezdi működését.82 Kötegyánban a nemzeti bizottság alakuló ülését a községi bíró nyitotta meg. A főjegyző ismertette a járási főszolgabíró rendeletét, majd a három már megalakult párt (MKP, FKP, NPP) képviselőiből, valamint a nincstelenek, a cselédek, az iparosok, a kereskedők, a hitelszövetkezet, a Hangya, a Gazdakör, a Népkör, a Földművelők Köre részéről 1 — 1 taggal, a pap és a főjegyző részvételével megalakult a nemzeti bizottság.8 3 * * Amint a fentiekből kitűnik, az a tömegmozgalom, amely a felszabadulás után hazánkban nagyrészben spontánul kibontakozott, s létrehozta forradalmi szerveit, alapvetően demokratikus, népi mozgalom volt. Eltérően azonban más országoktól, ahol a tömegmozgalom a fasizmus elleni fegyveres harc és ellenállás körülményei között bontakozott ki, hazánkban — ahol döntően 75 Ä.L. Debrecen. Sárréti NB iratai, 1945. febr. 13-i jkv. Nagylétai NB iratai, 1945. márc. 5-i jkv. 76 Á.L. Debrecen. Újszalontai NB iratai. 1945. febr. 10-i jkv. Hencidai NB iratai, 1945. febr. 1-i jkv. Furtai NB iratok, 1945. febr. 2-i jkv. 77 Á.L. Debrecen. Sarkadkereszturi NB iratai, 1945. febr. 18-i jkv. 78 Méhkeréki NB iratai, 1945. febr. 22-i jkv. 79 Á.L Székesfehérvár. Mányi NB iratai, 1945. ápr. 10-i jkv. 80 Uo. Sárosdi NB iratai, 1945. máj. 2-i jkv. 81 Á.L. Zalaegerszeg. Nagykanizsai NB iratai, 1945. ápr. 5-i jkv. 82 Uo. Zalabesnyői NB iratai, 1945. jún. 24-i jkv. 83 Á.L. Debrecen. Kötegyáni NB iratai, 1945. febr. 13-i jkv.
