Századok – 1957

Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297

A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 325 csak a felszabadulás után indult meg a néptömegek aktivitása — a demokratikus tömegmozgalom nélkülözte azt a harcos, antifasiszta vonást, amelyannyira jellemezte pl. Jugoszlávia, Bulgária és más országok néptömegeinek a mozgalmát. Általában országosan jellemző volt a népi szervekre, hogy a fasiszta és reakciós maradványok elleni harcban nem jártak el kellő következetességgel, és sokszor futni hagytak vagy leigazoltak olyan fasiszta, reakciós egyéneket (nyilasokat, volt csendőröket, reakciós közigazgatási tisztviselőket stb.), akiknek a felelősségrevonása helyénvaló lett volna. A Viharsarok és a Duna—Tisza köze számos helysége ebből a szempontból is különálló helyet foglal el, mert ezeken a vidékeken sok esetben igazi forradalmi eréllyel jártak el a népi szervek a fasiszta és reakciós maradványok elleni harcban. Ha a magyar demokratikus tömegmozgalmat országosan nem is jellemezte a harcos antifasizmus, de jellemezte az a sok esetben ösztönös demokratizmus, amellyel a felszabadulás utáni helyzetben felismerte az előtte álló legfontosabb feladatok egész sorát, s azoknak megoldásához új, forradalmi módon, öntevékenyen fogott hozzá. A rombadőlt ország súlyos viszonyai között, a szétzilált termelő apparátus és széthullott közigazgatás és államélet helyreállítása csak a legszélesebb néptömegek demokratikus és forradalmi tevékenysége révén volt elérhető és a magyar nép ezt a történeti, össznemzeti feladatot fényesen teljesítette. A termelés megindítása, a közigazgatás helyreállítása, a földreform stb. a kibontakozó tömegmozgalom megannyi tűzpróbái voltak, amelyekben százezrek ösztönös demokratizmusa emelkedett a politikai tudatosság színvonalára. A nemzeti b'zottságok és mellettük a többi népi szervek : az üzemi bizottságok, a földigénylő bizottságok, a termelési bizottságok, a magyar néptömegek mélyéből sarjadt igazi, demokratikus forradalmi szervek voltak, amelyek egyesítették a különböző társadalmi rétegek képviselőit, a leghívebben fejezték ki a dolgozó nép törekvéseit, követeléseit és tevékenységük egész időszakában nagy többségükben népi demokratikus rendünk támaszait és a magyar demokratizmus nagyszerű iskoláit képezték.* BALÁZS BÉLA * Az 1956 október-novemberi ellenforradalom idején számos helyen ellenforradalmi jellegű „nemzeti bizottságok" alakultak. Ezeknek a „nemzeti bizottságoknak" természetesen semmi közük nem volt az 1944/45-ben, többségükben kommunista vezetés alatt alakult, forradalmi, demokratikus nemzeti bizottságokhoz.