Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 323 kisgazdapált alakult meg, annak a kiküldötteiből és pártonkívüliekből választották meg a nemzeti bizottságot.7 0 Persze, azokban a helységekben, ahol a kommunista párt befolyása gyenge volt, ahol hiányoztak a tevékeny, kezdeményező helyi kommunisták, ott nem éppen a leghaladóbb rétegek képviselői ragadták magukhoz az iniciativát. így pl. Mátészalkán a nemzeti bizottság a független kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt képviselőiből alakult meg. Elnöke kisgazda, alelnöke szociáldemokrata, jegyzője a polgári iskola igazgatója lett. Rajtuk kívül az egyházak, az értelmiségiek, a tantestületek, az ipartestület és.a szakszervezet is képviseltették magukat egy-egy taggal. Amikor a kommunista párt is megalakult és bejelentette, hogy részt kíván venni a nemzeti bizottságban, az elnök kijelentette, hogy úgyis magas létszámmal alakultak meg és nem látja értelmét annak, hogy ezt a létszámot emeljék. Egyébként világosan is megmondta, hogy azért nem akarja, hogy a kommunista párt is részt vegyen a nemzeti bizottságban, mert — ahogy kifejezte magát — „akkor meg kell bontani egységünket".7 1 Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy a mátészalkai nemzeti bizottság tudtával és elnökének pártfogása alatt még 1945 januárjában is 130—140 tagú ún. csendőrség (részben régi horthysta csendőrök, részben már iijonnan toborzott „csendőrök") teljesítettek szolgálatot.7 2 Miutáti az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta a 14/1945 sz. rendeletét, sok helyen, főleg a kisebb helységekben, falvakban, ahol a kommunista pártnak nem volt tevékeny magva és a pártszervezet sem alakult meg vagy gyenge volt, a nemzeti bizottságok megalakítása közigazgatási útra terelődött. Ä rendelet alapján, amelyet az alispánok, főszolgabírák közvetítettek a helyi közigazgatási szervek felé, többnyire a jegyzők kezdeményezték a nemzeti bizottságok létrehozását, ők hívták össze a pártok és a különböző társadalmi szervek, egyesületek képviselőit és ismertették előttük a rendeletet. Számos helységben, mint például a Hajdú-Bihar megyei (volt csonka Bihar vármegye) Bagaméron, Álmosdon, Dancsházán, Körösszakálon, Bihartordán, Komádin, Berettyószentmártonon, Mezősason, Geszten, Hencidán, Űjlétán73 stb. a jegyző, ritkább esetben a községi bíró vezette le a nemzeti bizottságok alakuló ülését, Természetesen azokban a helységekben, ahol közigazgatási szervek képviselői hozták létre a nemzeti bizottságot, kevésbé érvényesült a néptömegek spontán forradalmisága, demokratizmusa és a helyi közigazgatási apparátus befolyása, amely még döntő részben horthysta elemekből állott, behatolt ezekbe a nemzeti bizottságokba. Tükröződött ez összetételükben is. Egy sor helységben, mint pl. Nagyléta, Hosszúpályi, Vértes, Álmosd, Biharnagybajom, Bihartorda, Körösszegapáti, Újléta stb.7 4 a községi jegyzőt választották meg a nemzeti 70 Ä.L. Zalaegerszeg. Zalavégi NB iratai, 1945. jún. 29-i jkv. 71 Á.L. Nyíregyháza. Mátészalkai NB iratai. 1945. febr. 2-i jkv. 72 Uo. jan. 8-i, febr. 12. és 13-i jkv. 73 Á.L. Debrecen. Bagaméri NB iratai. 1945. febr. 1-i jkv. Álmosdi NB. iratai. 1945. jan.. 31-i jkv. Dancsházai NB iratai. 1945. febr. 1. jkv. Kőrösszakáli NB iratai. 1945. febr. 4-i jkv. Bihartordai NB. iratai. 1945. febr. 6-i jkv. Kornádi NB. iratai. 1945. febr. 4-i jkv. Berettyószentmártoni NB iratai. 1945. jan. 30-i jkv. Mezősasi NB. iratai. 1945. febr. 4-i jkv. Geszti NB. iratai. 1945. febr. 5-i jkv.Hencidai NB. iratai. 1945. febr. 1-i jkv. Űjlétai NB. iratai. 1945. jan. 31-i jkv. 74 Á.L. Debrecen. Nagylétai NB iratai, 1945. márc. o-i jkv. Hosszúpályi NB iratai, 1945. jan. 17-i jkv. Vértesi NB iratok. 1945. jan. 24-i jkv. Biharnagybajomi NB iratai, 1945. jan. 26-i jkv. Kőrösszegapáti NB iratai, 1945. febr. 4-i jkv. 20*
