Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 315 amelynek vezetése a felszabadulás előtt is baloldali emberek kezében volt, a felszabadulás után magától értetődően átvette a hatalmat. Népőrséget alakított, kinevezte a főjegyzőt, megindította a termelést. Befejezésül külön is szeretnénk még kitérni arra a szerepre, amelyet a népgyűlések töltöttek be az új népi demokratikus államhatalom megteremtésében. Bucsán3 9 például a felszabadulást követő napokban a község kommunista érzelmű emberei : Gyurik András, Rácz Lajos, Kozma Lajos, Fehér László, Takáes Albert kubikosok, Nagy András cseléd és mások tanácskozásra gyűltek össze egy pékműhelyben. A tanácskozáson elhatározták, hogy népgyűlést hívnak össze. A népgyűlés az iskolában gyűlt össze és a vezetők javaslatára először a helyi kommunista pártszervezet megalakítását határozta el. A gyűlés öttagú vezetőséget is választott. Egy. következő népgyűlésen a régi bíró helyébe kommunista bírót választottak, aki egyúttal a helyi kommunista pártszervezet elnöke is lett. Figyelemreméltó, hogy ebben a községben a párt és az államhatalom megteremtése egybefolyt, mindkettő népgyűlésből vette eredetét. Persze helytelen volt, hogy népgyűlésen mondták ki a kommunista pártszervezet megalakulását, de jellemző a bucsai helyzetre, ahol a felszabadulás előtt is erős baloldali, kommunista érzelmű mag tevékenykedett, amely a felszabadulás után magától értetődő természetességgel állt a nép élére s niondta ki a pártszervezet megalakulását . Népgyűléseken indult meg Battonyán4 0 is az új élet. Az egyik házra kitűzték a vörös zászlót, s odagyülekeztek mindazok, akik baloldaliaknak érezték magukat. Népgyűlésen választották meg a nemzeti tanácsot is, amelynek elnökévé Lukács József szegényparasztot, volt 19-est választották. Pulya Frigyes nyomdász, Mehesán Péter, Lukács István földmunkások, Verba László kisparaszt, Rácz Mihály molnár és mások álltak a tömegek élén, indították meg a termelést, alapították meg a kommunista és a szociáldemokrata pártot és szervezték meg a közigazgatást, a polgárőrséget és annak a politikai osztályát, A kommunista pártszervezet megalakulása után 3—4 kommunista megbízott került- be az elöljáróságra, ahová visszahívták a politikai okok miatt Horthyék által nyugalmazott volt főszolgabírót és a bírót. A közigazgatás munkájának megindításában jelentős szerepe volt Mehesán Péter földmunkás, volt 19-esnek. Később kommunista bírót és szociáldemokrata törvénybírót választottak, mindkettő földmunkás volt. Népgyűlésen, titkos szavazással választották meg Mezőhegyesen41 is azt a 9 tagú munkásparaszt bizottságot, amely egy választott bizalmi hálózatra támaszkodva - tette meg az első lépéseket a munka megkezdésére, a rend megteremtésére. Mezőkovácsházán4 2 szintén népgyűlésen jöttek össze először a község lakói, utána alakult meg a kommunista pártszervezet és a többi párt valamint az elöljáróság. A népgyűléseknek népi demokráciánk történetének hajnalán hatalmas szerepük volt az új, demokratikus államrend első helyi, forradalmi jellegű 39 Id. Koti Kálmán, tszcs tag (volt vöröskatona), Arany János u. 23, Gyurik András kisparaszt, Kossuth u. 84, Kozma Lajos tszcs elnök, Deák Ferenc u. 3, Balázs István tszcs tag, Kossuth u. 57, Takács Albert telepvezető, Szabadság u. 25. 40 Mehesán Péter tsz tag, Somogyi Béla u. 121, Dr. Elesánszky Kázmér nyug. főjegyző, Sztálin u. 76. 41 Hunyatyinszky Mátyás tanácsfunkcionárius, Hunyatyinszky Mátyásné párttitkár, Benczik János, cukorgyári mozdonyvezető, Szabó Károly bádogos. 42 Szabó Ferenc egyénileg dolgozó paraszt, Dózsa u. 117, Fülöp István tsz elnök, Kossuth Lajos u. 15, Kiss Sándor raktárnok, Rákosi u. 6.
