Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
316 BALÁZS BÉLA szerveinek létrehozásában, és belőlük, mint egyedüli jogforrásokból merítették a felhatalmazást a tömegek élén álló, főleg kommunista, vagy kommunista érzelmű vezetők a különböző, a helyzet diktálta intézkedésekre. Bakonszegen4 3 pl. ,,a község lakossága" nevezte ki a főjegyzőt. Más helyeken különböző elnevezésekkel jelölték meg azokat az átmeneti szervezeti formákat, amelyekben, már túl az első, többnyire spontán és még politikailag differenciálatlan népgyűléseken, már kezdett testet ölteni a helyi demokratikus erők összefogása. így pl. Biharnagybajomban kommunistákból és más helyi, demokratikus erőkből, főleg kisgazdákból, Demokratikus Népfront alakult a felszabadulás után, amely mint á helység legfőbb politikai-államhatalmi szervezete működött.4 4 Szentpéterszegen a vezető jegyzőt ,,a Magyar Népi Demokratikus Párt" nevezte ki. Körösszakálon a „Demokrata Szövetség" választotta meg a vezető jegyzőt, Hencidán „Demokrata Népfront" helyezte jegyzői állásba Kelemen Pál kommunistát.4 5 Helyesen jegyzi meg Szekfü Gyula aZ első forradalmi népi szervek eredetéről : „Első formájukban a bizottságok összehasonlíthatók voltak az ősgyűlésekből kifejlődő vezetőségekkel, melyekből út nyílhatott a- »szabad községek« felé . . ."4 6 . * A fenti példákat, amelyeket még lehet szaporítani, szándékosan úgy válogattuk össze, hogy rajtuk keresztül a legkiforrottabb formájában mutassuk meg a néptömegek öntevékenységét és az élükön álló helyi kommunisták szerepét a felszabadulás után meginduló forradalmi jellegű átalakulásokban. Ezért olyan helységeket mutattunk meg, ahol a néptömegek aktivitása és a kommunisták vezető szerepe erősen kidomborodott. Egyoldalú lenne azonban a kép, ha nem mutatnánk meg, hogy még a Viharsarokban is akadtak községek, ahol a felszabadulás utáni fejlődés sokkal nehezebben, vontatottabban indult meg és a néptömegek aktivitása, a helyi kommunisták vezető szerepe csak sok nehézség leküzdése árán, sok buktatón keresztül bontakozhatott ki. Ezek általában azok a helységek voltak, ahol a felszabadulás előtt nem volt helyi baloldali mozgalom, a helység kommunista vagy kommunista érzelmű magját megsemmisítették, szétverték és nem egyszer a nyilas demagógia vert tanyát a szegénység között. Szeghalmon4 7 például a régi elöljáróság és képviselőtestület még hosszú ideig funkcióban maradt, maga a régi, a Horthy-korszakbeli bíró 1949-ig vezette a községet. A régi községi rendőrök is megmaradtak s parancsnokuk egy volt csendőr lett. Ők alkották az első hónapokban a helyi „demokratikus" karhatalmat. A bíró és az elöljáróság más tagjai továbbra is a régi módon igyekeztek vezetni a községet, pártolták a módos parasztokat, behajtották az egyházi adót stb. Maga a kommunista párt helyi szervezetének a megalakulása is lemaradt a független kisgazdapárt mögött, amely elsőnek alakult meg a községben. (A kommunista párt ugyan már 1944 novemberében megalakult, de a helyi 43 Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből, 21.1. 44 Á. L. Debreceni Biharnagybaj omi NB. iratai. 1945. I. 26-i jkv. 45 Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből, 21. 1. 46 1Szekfü Oyula: Forradalom után, 106. 1. 47 Pásztor Imre tsz tag, Rákosfalva, 12. u. 8. sz, Fodor Mihály volt vöröskatona, tsz tag, Farkasfalvi-gát 702, Kovács Sándor, Rákosfalva, 4. út, nyugdíjas (kubikos), Pozsonyi Gyula, földművesszövetkezeti dolgozó, Lenin u. 42.
