Századok – 1957
Tanulmányok - Zsigmond László: A versaillesi békeszerződés életbelépése 270
-A VERSAILLESI BÉKESZERZŐDÉS ÉLETBELÉPÉSE 291 körökben, amelyek nem becsülték le az újjáéledő német imperializmus és militarizmus veszélyét. Curzon észrevehetően nem kedvelte azokat az angol diplomatákat, akik Franciaország irányában megértőbb magatartást tanúsítottak.13 6 Természetes, hogy nem nyerte meg Curzon tetszését Crowe szereplése a december 6-i zárt értekezleten, ahol — kisebb módosításokkal ugyan — de mégiscsak Clémenceau válaszát fogadták el. Amikor az angol kormánnyal — hozzájárulás téljábol —137 ismertették a tervezetet, annak befejező részét Londonban túlzottnak tartották és enyhítését javasolták. Számolva a franciák ellenállásával, Kerrt is Párizsba küldték, aki másnap Croweval együtt Clémenceauval tárgyalt. így született meg a kompromisszumos megoldás,13 8 majd december 8-án elkészült a végleges szöveg, amelyet a másnapi sajtó közölt a nyilvánossággal. * Amidőn amerikai részről hozzájárultak ahhoz, hogy a Párizsban időző békedelegáció három nappal kitolja elutazásának az időpontját, egyes körökben még bíztak abban, hogy valamiféle csoda folytán a németek meggondolják magukat és engedni fognak. Ennek a valószínűsége azonban igen kicsi volt, Igaza volt Polknak, amikor december 4-én azt írta Lansingnak, hogy majdnem semmi a valószínűsége annak, hogy a németekkel dűlőre jutnak eddig.139 A keddi nap, december 9-e elkövetkezett anélkül, hogy a németekkel való alkudozás előbbre haladt volna. December 9-én az amerikai küldöttség elutazott és ezzel a szövetségesek közötti szakítás — nem titkolható ténnyé vált. A lényegen az sem változtatott, hogy a továbbiakban az Egyesült Államok franciaországi nagykövete, Wallace résztvett a Legfelső Tanács ülésein, mint megfigyelő.140 Franciaország elvesztette a „sécurité" egyik garantálóját, az Egyesült Államokat. A támadások a sajtóban és parlamentben Clémenceau ellen szaporodtak, a francia érdekek elárulásával vádolták.14 1 Clémenceauék oly módon igyekeztek a helyzetükön segíteni, hogy egyrészt úgy tüntették fel a dolgot, mintha az Egyesült Államokban még valami fordulat lenne vágható, másrészt erősebben hangsúlyozták az angol—francia szövetség megingathatatlan voltát. Clémenceau még arra is vállalkozott, hogy ennek demonstrálása érdekében elfogadja az angol meghívást és Londonba menjen. A londoni értekezlet december 10-én kezdődött. Első napján,december 11-én francia részről Lloyd Georgenak memorandumtervezetet142 nyújtottak át, amely közös angol—francia álláspont kifejtését tartalmazta volna a Lodge-féle fenntartásokkal kapcsolatban. A memorandum december 13-án 136 Br. F. P. — 1919—1939. Első sorozat. IV. köt. 1919. 925. 1. Crowenak a francia helyzetről írott jelentéseit L na. V. köt. 1919. 877—879., 1052. 1. 137 Ua. II. köt. 1919. 496—498. 1. 138 Ua. II. köt. 1919. 498. 1. 139 F. R.—P. P. C. 1919. XI. köt. 688. 1. Kedd, 1919. dec. 9-e volt az amerikai delegáció elutazásának végső határileje. 140 Ua. XI. köt. 697—698. 1. 141 Br. F. P. — 1919—1939. Első sorozat. V. köt. 1919. 864., 892—893. 1. Előzményeket lásd uo. 574. és 577. 1. 142 Ua. II. köt. 1919. 735. 1. 18*
