Századok – 1957
Tanulmányok - Zsigmond László: A versaillesi békeszerződés életbelépése 270
272 ZSIGMOND LÁSZLÓ kell számolnia. Groener a katonai vezetés józanabb szárnyát képviselte és az általa képviselt álláspont heves ellenállásra talált nemcsak egyes katonai körökben1 1 , hanem a legnagyobb súllyal rendelkező pártokban, beleértve a szociáldemokratákat is. Á békeszerződés elfogadásával kapcsolatos vita nyomán szétesett az eddigi, a szociáldemokrata pártot, demokratákat és Centrumot felölelő koalició. Június 20-án a Scheidemann-kormány lemondott és egy nappal később a szintén szociáldemokrata Bauer vezetésével új kormány alakult a szociáldemokrata párt és a Centrum kompromisszumra hajló tagjainak a közreműködésével. A Bauer-kormány június 22-én mutatkozott be % nemzetgyűlésben, ismertetve a versaillesi békeszerződés aláírásával kapcsolatos állaspontját. Tekintettel mértékadó katonai köröknek, többek között Hindenburgnak a véleményérc is12 , az új kormány hajlandónak mutatkozott a békefeltételek elfogadására a 231-dik és a 227—230-ik cikkek kivételével1 3 . Ez újabb huzavonát és alkudozást eredményezett volna, amire az antant részéről nem mutatkozott hajlandóság. Igaz hogy az eredeti határidőt — időközben — két nappal meghosszabbították,1 1 de ez nem jelentett sokat. A határidő sürgetett és június 22-én a német kormány végül is közölte válaszát, a már említett feltételekhez kötve a békeszerződés aláírását1 5 . Clemenceau, mint a békekonferencia elnöke, kereken visszautasította az újabb német kísérletet és nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy a határidő 24 órán belül lejár1 6 . Amidőn német részről a határidő újabb elhalasztását kérték, Clémenceau június 23-ról keltezett válaszában1 7 azt nem tartotta teljesíthetőnek, s ezzel a helyzet végsőkig kiéleződött. A német kormány ismét a hadsereg véleményét kérte ki. Az ultimátum lejárta előtt néhány órával Ebért újból Groenerhez fordult. Groener válasza így hangzott : ,,A harc felvétele, Keleten való átmeneti sikerek mellett, végeredményben reménytelen. Az ellenség által megszabott feltételek mellett a békét tehát meg kell kötni"1 8 . Június 23-án, közvetlenül az ultimátum lejárta előtt, a német kormány közölte, hogy a békeszerződést feltétel nélkül aláírja1 9 . « 11 Rabenau, id. mű, 181-187. 1. — O. E. Schüddekopf, id. mű, 07—-114. 1. — A hadsereg és a vezérkar politikai szerepéről 1. még : J. W. Wheeler-Bennett: The Nemesis of Power: The German Army in Politics, 1918—1945.. (London, 1953). — Gordon A. Craig: The Politics of the Prussian Army 1640—1945. (Oxford, 1945). — J. Benoist-Mcchin: Histoire de l'armée allemandc depuis l'armistice. I—II. köt. (Paris, 1936).-12 Reginald H. Phelps: id. tan. 539—540. 1. — A katonai helyzet megítélésében Hindenburg — lényegében — egyetértett Groenerrel. Iia ennek ellenére június 17-én dodonai módon nyilatkozott és egy héttel később lemondott, ezzel csak a régi vezérkar, a német militarizmus tekintélyét ldvánta a jövőre átmenteni, átengedve a hálátlan és népszerűtlen feladatokat a baloldali pártoknak ós a katonai vezetés egyes alakjainak, mint pl. Groenernek. Groener esetében, aki tisztában volt a helyzettel, bizonyos munkamegosztásról volt szó. — L.: Dorothea Groener-Geyer, id. mű, 161—169. 1. 13 F. R.—P. P. C. 1919. XIII. köt. 371—425. 1. — Fritz Berber: Das Diktat von Versailles. II. köt. 1194—1236.1. A 231-ik cikk a volt német császár felelősségét és bűnösségét, mondja ki, a 227—230-ik cikkek pedig a háborús bűnösök kiadatásáról ós bíróság elé állításáról intézkednek. 14 Urkunden zum Friedensvertrage. I. köt. 683—684. 1. — L.: Clémenceau 1919. jún. 17-i jegyzékét. 16 Ua. 693—697. 1. 16 Ua. 697—698. 1. 17 Ua. 699. 1. 18 Dorothea Groener-Geyer, id. mű, 161. 1. Előzmények : 154 164. 1. — R. H. Phelps, id. tanulmány, 539. 1. 19 Urkunden zum Friedensvertrage. Id. mű, 699—700. 1.
