Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A NEMZETEK; SZÖVETSÉGÉBE 259 názást el kellett halasztani s ennek indokaként, a kormány most a tervezett merényletet jelölhette meg. A magyar kormány kifejezte a román kormánynak segítő készségét a merénylet szálainak felfedéséhez, választ azonban nem kapott. A román távirati iroda ehelyett közölte a sajtóval, hogy Románia tájékoztatta az ügy állásáról Csehszlovákiát és Jugoszláviát és követelte a kisantant egységes fellépését. A közös eljárás megnyilatkozása volt a határzár elrendelése.11 2 A merényletterv híre a külföld különösebb érdeklődése nélkül merült feledésbe. A L'Orient címmel francia nyelven megjelenő román lap szeptember 13-án Rossz akció című cikkében naivnak és hihetetlennek minősítette a kű'ály elleni magyar összeesküvés meséjét. „Hogyha . . . Magyarországnak a Népszövetségbe való felvétele, amelyre nézve pedig már előzőleg kijelentette a kormány francia félhivatalosa, hogy a marienbadi megállapodás értelmében nem ellenzi, a jelen pillanatban többé nem látszik kívánatosnak, azt hisszük, hogy ennek megakadályozására más, becsületesebb eszközt is ki lehetett volna gondolni"11 3 — állapította meg a lap. A sajtókampánynak Genfben nem volt észrevehető hatása. A magyar külügyminiszternek azonban így is szembe kellett néznie a békeszerződés, végrehajtásának kérdésével. Bánffy taktikájának lényege abban állt, hogy a várható támadást iparkodott megelőzni és elhárítani. „A Habsburg-kérdés feszegetését — írja Bánffy Horthynak előterjesztett beszámolójában — azáltal véltem elkerülhetőnek, hogy politikai beszélgetéseimben,'alkalmas helyen hangsúlyoztam, hogy a magyar kormány e kérdés megpendítését az ország belügyeibe való beavatkozásnak fogja tekinteni s adott esetben olyan következtetést levonni, hogy felvételi kérvényét esetleg vissza is veszi."11 4 Még mielőtt az illetékes albizottság11 5 tárgyalta volna Magyarország ügyét, Bánffy sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben megismételte a már többször elmondottakat Magyarország békés szándékairól és kijelentette, hogy a küldöttekkel folytatott tárgyalásain azt a benyomást szerezte, hogy a felvétel egyetlen oldalon sem fog ellenállásba ütközni.11 6 Az albizottság szeptember 14-i ülésén a bizottság elnökének, Jonkheer Loudon-nak felszólítására Bánffy ismertette Magyarország felvételi kérelmének előzményeit és az elmúlt évi halasztási kérelem okait, majd újból részletezte a békeszerződés végrehajtására vonatkozó adatokat és rámutatott arra, hogy Magyarország mindenben megfelel a Népszövetség alapokmánya által megjelölt felvételi feltételeknek. Nyilatkozatának jellegét és célját később így jellemezte : „ . . . a népszövetségi tagsággal egybekötött és az egységokmány 1. §-ában felsorolt kötelezettségeket oly formában és oly időben akartam elismerni, hogy nyilatkozatommal, mely . . . reánk nézve semmiféle újabb kötelezettséget nem jelentett — a Kis-Entente támadását megelőzzem és leszereljem, illetve hatástalanná tegyem " 112 L. 110. jogyz. 113 MTI napi jel. 1922. szept. 13. 10. kiadás. 114 OL. KüM. res. pol. 1922—41—227. 115 Az albizottság tagjai: Jonkheer Loudon elnök (Hollandia képviselője), Hanotaux (Franciaország), Imperiali (Olaszország), lord Fisher (Anglia), Motta (Svájc), Fortoul (Venezuela), Osusky (Csehszlovákia). 116 MTI napi jel. 1922. szept. 23., 5. kiadás. 17*
