Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
258 SZ. ORMOS MÁRIA. A Nagykövetek Tanácsa azonban nem rendelt el újabb vizsgálatot, hanem megelégedett egy magyar kormány-nyilatkozattal, amely a külföldi sajtó megállapítása szerint is teljesen formális volt és nem tartalmazott több kötelezettséget, mint amennyit bármely népszövetségi tagállam nyugodt lélekkel magára vállalhat anélkül, hogy e kötelezettségek bármilyen gyakorlati következménnyel járnának reá nézve.10 9 Miután a Nagykövetek Tanácsa kielégítőnek tartotta a kormány válaszát, az albizottság is kénytelen volt ennyivel beérni. Közben azonban a kisantant a sajtó útján is erőteljes kampányt kezdett Magyarország ellen. A sajtóhadjáratot Jugoszlávia indította meg a déli határincidensek kérdésével és a magyarországi szerb és horvát lakossággal szemben követett elnyomó politikával kapcsolatban. Ugyancsak a jugoszláv sajtó közölte a hírt, amely szerint a magyar kormány mozgósítást hajtott végre a csehszlovák és jugoszláv határon. A német sajtó cseh forrás alapján állította, hogy a volt király felesége, Zita megjelent Szombathelyen.11 0 A legszámottevőbb akciót Magyarország diszkreditálása érdekében Románia kezdeményezte. Szeptember 10-e táján a román hivatalos szervek bejelentették, hogy Romániában lelepleztek egy Magyarországról irányított merénylettervezetét, amely a román királyi pár és több kisantant politikus ellen irányult. A román sajtóügynökség arról is tájékoztatta a lapokat, hogy az ügy hátterében az Ébredő Magyarok Szövetsége és más magyar szervezetek álltak, s a tervről tudomása volt a magyar miniszterelnöknek, sőt Horthynak is. A merénylettervet úgy fedezték fel, hogy a nagyváradi rendőrség Szentjánosfalvánál elfogott egy fiatalembert, aki egy szekéren pokolgépet szállított. A nagyváradi gyorsvonaton megtalálták két cinkosát, akik töbo kiló ekrazittal, gyújtózsinórral és méregfiolákkal felszerelve Bukarest felé tartottak. Az elfogottak vallomásából állítólag kiderült, hogy az összeesküvést Magyarországról irányították. A később lefolytatott bírósági tárgyaláson a magyar félhivatalos értesülése szerint a magyar kormány közreműködéséről nem esett szó, de a román'igazságügyi szervek szerint beigazolást nyert, hogy az Ébredő Magyarok Szövetségének köze volt a dologhoz. A bíróság Héjjas Ivánt, Prónay Pált és Hir Györgyöt távollétükben fegyházbüntetésre ítélte.11 1 A merényletterv hírét a romániai sajtó egy része erős kétkedéssel fogadta. A Maniu-féle Nemzeti Párt sajtóorgánuma úgy vélekedett, hogy az egész mesét a kormány találta ki, szervezte meg és így nem volt nehéz lelepleznie. A magyar és a román sajtó egy részének nézete szerint a román kormány a merényletet nemcsak Magyarország, hanem egyúttal, vagy talán elsősorban a Nemzeti Párt ellen akarta felhasználni. A Liberális Párt és a Nemzeti Párt között éles ellentét állt fenn többek között a királyság kérdésé^ ben. A Bratianu-féle liberális kormány be akarta bizonyítani, hogy a Nemzeti Párt királyságellenes magatartása Románia nemzeti érdekeivel ellenkező és Magyarországnak kedvező politika, a magyar irredenták és Maniu egy véleméryen vannak, a Nemzeti Párt Magyarország malmára hajtja a vizet. Ebben az időben Romániában küszöbön álltak a. koronázási ünnepségek, a Nemzeti Párt befolyásának növekedése azonban gátat vetett ennek. A koro-109 Uo. szept. 18., 14. kiadás. 110 O. L. Kozma Miklós: Helyzetjelentések. 1921 február—1923 június. 1922. szept. 14. (németül). • 111 MTI napi jel. 1923. febr. 28., 12. kiadás.
