Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 257 Elsőnek az Erdélyi Magyar-Székely Egyesület alakult meg Romániában, utána létrehozták a Magyar-Rutén Pártot (Csehszlovákiában), majd a Délvidéki Magyar Pártot (Jugoszláviában). E szervek hivatalosan népszövetségi csoportokként működtek, s feladatuk a helybeli anyaggyűjtésen és propagandán kívül abban állt, hogy befurakodjanak a Népszövetségi Ligák Uniójába s ennek segítségével a világ közvéleménye elé tárják a magyar kisebbségek sérelmeit. Az Erdélyi Magyar-Székely Egyesületet a Népszövetségi Ligák Uniójának 1922 júniusi prágai ülése fel is vette a tagok sorába.105 A magyar kormány ügynökei irányították a Genfben működő ún. Tót nemzeti tanács és a csehszlovákiai ukránok szervezetének működését. Az 1921 őszén Genfben megtartott népjogi kongressznson a csehszlovákiai szlovák, ukrán és magyar lakosságot a magyar kormány ügynökei képviselték. Sikerült a nemzetközi kongresszussál elfogadtatniok a szlovák és rutén autonóm törekvések jogosságáról szóló határozatot. A kongresszus létrehozta a szlovák, illetve rutén osztályt, melyeknek vezetői a magyar kormány emberei lettek. Ezek az osztályok Csehszlovákia gyengítése érdekében a független Szlovákia és Kárpátukrajna jelszavával léptek fel,10 6 azzal az egyelőre ki nem mondott perspektívával, hogy a „függetlenség" majd átváltozik a Magyarországhoz való csatlakozássá. Noha e szervek irányítói : Dvorcsák Győző, Christián Géza, Illés József a magyar kormány megbízásában állottak, a kormánynak hivatalosan semmi köze seni volt hozzájuk és nyugodtan hivatkozhatott arra, hogy 1921. július 5-én egy belügyminiszteri rendelet feloszlatott minden Magyarországon működő irredenta szervezetet. A kormány célját e szervezetekkel többékevésbé felfedi Praznovszky párizsi magyar követ 1921. június 30-án keltezett levele. Ebben beszámol arról, hogy Dvorcsák, mint a Tót nemzeti tanács vezetője, részt akar venni a népjogi kongresszuson, s e hírhez a következő kommentárt fűzi : „Talán nem is baj, ha egy kicsit mozognak, mert hä kell, Benessel szemben letagadjuk, viszont már azt a szemrehányást kaptam francia részről, hogy a trianoni békével mindenki elégedett, csak a magyarok nem, hiszen az elszakított népek részéről a legkisebb ellentállás, a legkisebb irredenta nem mutatkozik, mindig csak a hatalmukban megcsonkított magyarok lármáznak."107 Ha tehát a kisantant felvetette az irredenta szervezetek kérdését, teljesen igaza volt, csakhogy e szervek és a magyar kormány kapcsolatát nehéz volt bebizonyítani. Mindez természetesen nem jelenti, hogy a kisantant kormányai bármivel is szalonképesebb eszközöket alkalmaztak volna propagandájukban és kisebbségi politikájukban. Az albizottság ülésein a kisantant képviselője Magyarország lefegyverzésének kérdését firtatta és elérte, hogy az albizottság a Nagykövetek Tanácsához forduljon információért. A cél az volt, hogy Magyarországot a leszerelés tekintetében ismételt felülvizsgálatnak vessék alá, ami, még ha újabb adatokat nem is tár fel, alkalmas lett volna arra, hogy a felvételi procedúrát jelentősen elnyújtsa.10 8 106 OL. ME. 1922—1—297. 106 OL. KüM. res. pol. 1922—7—llü. MTI napi jel. 1921. szept. 3., 12. kiadás, szept. 5., 1. kiadás, 5. kiadás, szept. 11., 3. kiadás, szept. 12., szept. 21., 1. kiadás. 107 OL. KüM. res. pol. 1922 — 292. 108 MTI napi jel. 1922. szept. 9., 6. kiadás. 1 7 Századok
