Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 245 A svájci sajtó is, amely aránylag a legkedvezőbben ítélte meg a helyzetet, csak bizonyos fenntartások mellett szállt síkra Magyarország mellett.60 A külföldi lapvéleményekben híven tükröződött az a körülmény, hogy a kisantant — amely elsősorban azért ellenezte Magyarország felvételét, mert a királypuccs megismétlődésétől tartva helytelenítette politikai rehabilitációját — a magyar—osztrák konfliktust sikerrel fel tudta használni a közvélemény befolyásolására, saját álláspontja megszilárdítására. Természetes, hogy a magyar kormány lépését hivatalosan a nagy antant sem helyeselhette, még akkor sem, ha vajmi keveset tett is a bonyodalom megszüntetésére és ha nem is idegenkedett attól, hogy ebben a kérdésben kisebb engedményt tegyen. Magyarország helyzetének megszilárdítása céljából szeptember 10-én nyilvánosságra hozták Bánffy külügyminiszter augusztus 18-án kelt második jegyzékét, amelyben részletesen felsorolta a békeszerződés végrehajtására irányuló magyar kormányintézkedéseket és számos ponton kiegészítette a korábbi, május 23-i memorandumot. ,, . . . a békeszerződés pontos és integrális végrehajtásáról — írja Bánffy — eleve kezeskedik az a szellem, amely a magyar kormányt ebbeli szándékának keresztülvitelében vezérli, szilárd b^keszeretete, a népszövetségbe vetett megingathatatlan hite és az a kívánsága, hogy befogadják ennek az egyetemes szövetségnek békés és biztos révébe. A magyar kormány egyébként ünnepélyesen kötelezi magát, hogy nem áll meg félúton és állhatatosan megmarad azok mellett a loyális törekvései mellett, hogy biztosítsa a szerződés végrehajtását." Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mindez diplomáciai formula '/olt csupán és egyetlen szava sem volt őszinte. Bánffy nyilatkozatát ezekkel a szavakkal fejezi be : ,,A keservesen szenvedő ország a Nemzetek Szövetsége felé fordul és a világosságnak és reménynek csak egy sugarát várja tőle szomorú napjainak sötétjében."6 1 Noha e jegyzék szeptember 10-e táján napvilágot látott a külföldi sajtóban is, az a hír kapott mégis lábra, hogy Magyarország a felvételi kérelem visszavonásának gondolatával foglalkozik. Apponyinak már szeptember 5-én Genfbe kellett volna érkeznie, utazását azonban állandóan halogatták. Késlekedését joggal tudták be a magyar kormány ingadozásának. A kormány azonban egyelőre nem vonta vissza a felvételi kérelmet, hanem szeptember 16-án Török Béla követségi tanácsos, genfi külön kiküldött útján szeptember 21-ig halasztást kért.6 2 Időt akartak nyerni arra, hogy megoldódjék az osztrák kérdés, vagy pedig rábírják Ausztriát, hogy a konfliktus ellenére Magyarország mellett szavazzon. A kérelem visszavonásáról forgalombakerült híresztelések cáfolatául Török Béla nyilatkozatot adott a Suisse munkatársának. Kijelentette, hogy Magyarország nem gondol és nem is gondolt soha arra, hogy kérését visszavonja. Az Ausztria és Magyarország közötti ellentét — hangoztatta — nem kiengesztelhetetlen. A Habsburg-problémát érintő kérdésre 60 A Suisse főszerkesztője szerint a magyar kormánynak tisztáznia kell, bogy a nyugat-magyarországi.felkelőkkel nem állt semmilyen kapcsolatban és biztosítékot kell adnia arra, bogy a Habsburgok nem térnek vissza Magyarország trónjára. Ebben az esetben remény lesz arra, hogy Magyarország megkapja a kétharmados többséget. MTI. napi jel. 1921. szept. 9., 6. kiadás. Hasonló a Tribune de Genéve főszerkesztőjének, Junodnak az" állásfoglalása. Uo. 61 Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. II. k. N° 729a, 741—744. 1. Idézet a 742. és 744. lapról. 62 MTI napi jel. 1921. szept. 16., 2. kiadás.
