Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
244 SZ. ORMOS MÁRIA Genfben a kormány képviselőjeként vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel és készítse elő Magyarország „bevonulását" a Népszövetségbe. Augusztus 5-én kijelölték Magyarország népszövetségi delegációjának tagjait is.8 5 Bánffy külügyminiszter augusztus végén nyilatkozatot adott a bázeli Nationalzeitung számára Magyarország és a Népszövetség viszonyáról. Nyilatkozatában utalt Magyarország belépési szándékára és a Népszövetséget valósággal magasztalta. Bánffy a Magyar Távirati Iroda értesülése szerint kijelentette, hogy Magyarországot két nagy kérdés vezeti a Népszövetséghez. „Először Millerand kísérőlevele az,56 amely a nemzetek szövetsége tanácsát az arra hivatott tényezőnek jelenti ki, hogy jóvátegye azokat a néprajzi és gazdasági igazságtalanságokat, amelyek az új határmegállapításból származtak. Ugyanakkor ennek a magas törvényszéknek illetékességébe tartozik annak a negyedfélmillió honfitársunknak a védelme, akiknek anyanyelve magyar és akik akaratuk ellenére kerültek idegen uralom alá."5 7 Nem szükséges hosszasan bizonyítani, hogy az utóbbi cél tetszetős megfogalmazása a „honfitársak" hazai kizsákmányolásának visszaállításán túl nem honfitársak: a nemzetiségek feletti uralom visszaszerzésére irányuló óhajokat is leplezte. Az információk azonban egyre borúlátóbbak lettek. A külföldi sajtó hangja semmi jót nem ígért, s igen óvatosan foglaltak állást a magyar lapok is.5 8 A kisantant sajtója és a francia lapok többsége egyszerűen lehetetlennek tekintette Magyarország felvételét.5 9 55 A delegáció résztvevői gróf Apponyi Albert, Töry Gusztáv, a magyar királyi kúria elnöke és gróf Teleld Pál lettek volna. ÓL, MT. jkv. 1921. aug. 5., aug. 19. 56 Millerand aláírásával az antanthatalmak 1920. máj. 6-án a békeszerződés szövegéhez egy ún. kísérőlevelet csatoltak, amelyben kilátásba helyezték a békeszerződés által megállapított határok némi korrekcióját. A magyar politikai körök reményei ezzel az irattal kapcsolatban alaptalanok voltak, mivel csupán teljesen helyi jelentőségű és a békerendszer lényegét nem érintő módosításokról lehetett szó. Ezt különben a nagyhatalmak a magyar békedelegációval, amelynek-Bethlen is tagja volt, már 1920 júniusában tisztázták. A kísérőlevél alapján néhány helység visszacsatolására került sor. 57 MTI napi jel. 1921. aug. 23., 1. kiadás. 58 A magyar lapok többnyire tartózkodóak voltak. Népszava, 1921. szept. 10. „Szabad-e bemenni?"; Budapesti Hírlap, 1921. szept. 14. „A Népszövetség gyűlése" stb. Az Uj Barázda, a Kisgazdapárt hivatalos lapja, amely 1921. szept. 14-én Takarodó c. vezércikkében a Benes által irányított Magyarország elleni aknamunka bukásáról beszél és még szept. 18-án is Magyarország esélyei a Népszövetségbe való felvételre nem kedvezőtlenek c. alatt foglalkozik a kérdéssel, optimizmusával meglehetősen egyedül áll. 69 Az Eclair szerint Magyarország felvételének kérdését az dönti el, hogy a kormány milyen nyilatkozatot tesz a Habsburg-kérdésben. MTI napi jel. 1921. szept. 5., 9. kiadás. A Journal des Débats szerint Magyarország azért törekszik a Népszövetségbe, hogy kivonja magát a kisantant nyomása alól, amit a békeszerződés végrehajtása érdekében gyakorol. Uo. szept. 8., 3. kiadás. A Rőpubliquo Fran<jaise a Népszövetség munkájával foglalkozó cikkében kijelenti, hogy Magyarország felvételére alig van kilátás, mivel a nyugat-magyarországi incidens a legkedvezőtlenebb benyomást tette Genfben. Uo. szept. 10., 4. kiadás. Borskvr volt római esehszlo ák követ a Národní Politika-ban arról ír, hogy a kisantant diplomatáinak legalább azt el kell érniók, hogy Magyarország felvételét elhalasszák. Uo. szept. 7., 2. kiadás. Szept. 10-én a Pravo Lidu-ban megjelent Benes nyüatkozata, amely szerint Magyarország felvétele teljesen kizárt dolog. Benes a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy Magyarország vissza fogja vonni felvételi kérelmét. Nézete szerint az adott körülmények beigazolják, hogy a magyar kormány nem tartja meg a békeszerződéseket, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a felvétel kérdéséről akár csak komolyan tárgyalni is lehessen. Uo. szept. 10., 6. kiadás. «
