Századok – 1957
Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8
20 .NEMES DEZSŐ A gyűlés megelégedéssel fogadja, hogy az orosz szocialista köztársaság az általános békére irányuló törekvések egyelőre való meghiusulta után (ugyanis az antant-hatalmak elvetették ezt. N. D.), különbékére is hajlandó a központi hatalmakkal a népek teljes önrendelkező joga alapján, minden annexió és hadikárpótlás nélkül." A határozatezután felhívja az osztrák és a magyar kormányt, hogy fogadják el ezeket az elveket „minden hátsó gondolat nélkül", ha pedig a nép csalatkozni fog ebben a várakozásában, „Magyarország munkássága teljes erejével és elszántságával fog síkra szállni annak megakadályozására, hogy akár emiatt a tárgyalások meghiúsuljanak, akár, hogy az orosz köztársaságra valamilyen nyíltan vagy leplezetten hódító béke kényszeríttessék rá". A szociáldemokrata párt vezetősége által beterjesztett határozati javaslat felolvasása után Mosolygó Antal, forradalmi szocialista munkás szólalt fel a gyűlésen. Csatlakozott a felolvasott határozati javaslathoz, de ajánlotta, hogy egészítsék ki még egy határozattal, amely szükségesnek nyilvánítja a budapesti munkástanács megalakítását. A Mosolygó által előterjesztett javaslatban a következőket olvassuk : Ezidőszerint „az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás és félelem nélkül fölhasználó szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, illetve kezdhető meg, ha a munkásság a pártpolitika irányítását és ellenőrzését állandóan és közvetlenül maga veszi a kezébe. A proletármozgalom ma elérhető céljai érdekében a munkásság múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a pártvezetőséget a reája nehezedő politikai és történelmi felelősség alól ilyen módon tehermentesítse, s ezáltal határozottabb és messzebbre tekintő politikát tegyen lehetségessé. Ennek gyakorlati megvalósítása céljából azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács, amelyben minden gyár és minden szakmai szervezet valamely kidolgozandó demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács a vidéken megalakítandó munkástanácsok kiküldötteivel kiegészítendő. A pártvezetőség minden ténykedéséért a Budapesti Munkástanácsnak felelős legyen, s tartozzék mindenkor a munkástanács politikájának megfelelő módon eljárni."1 2 A gyűlés résztvevőinek túlnyomó többsége óriási lelkesedéssel elfogadta Mosolygó javaslatát. A forradalmi szocialisták a baloldali szociáldemokratákkal szövetségben előterjesztették ezt a javaslatot még a többi öt közül másik három gyűlésen is, amelyeket egyidejűleg Budapest különböző helyein szerveztek. A forradalmi szocialisták javaslatát lelkesedéssel fogadták el mindenütt. A munkástanácsok megalakítása azt jelentette, hogy a magyar munkások megtalálják a hathatós utat nemcsak az orosz munkások iránt érzett szolidaritásuk kifejezésére, hanem arra is, hogy az orosz munkások példáját követve, megalakítsák a gyarapodó erők újabb harci szerveit. Még ugyanaznap, január 13-a délutánján a munkásbizalmi férfiak és más gyári aktivisták összegyűltek a budapesti munkástanács megalakításával összefüggő feladatok megtárgyalására. A következő napokban a fontosabb üzemekben bizottságokat alakítottak az üzemi munkástanácsok megalakítása céljából. Ezeket a munkástanácsokat rendkívül feszült helyzetben szervezték, s a tanácsok rögtön át is estek a tűzkeresztségen. Mint ismeretes, január közepén Ausztriában és Németországban a munkástömegek nagyszabású politikai sztrájkokkal fejezték ki tiltakozásukat ama rabló békefeltótelek ellen, amelyeket a német és az osztrák-magyar megbízottak 12 Népszava. 1918. jan. 15. Ld. : Uo. 56.1.
