Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 235 pedig „ . . . egy erős, a maga természetes határaiban fenntartott, vagy legalább megközelítő Magyarország pedig a stabilitásnak, a nyugalomnak, vagy a Keletről jövő felforgató veszélyekkel szemben fölállítandó barrikádnak . . . legfőbb gátja . . ."2 0 A Magyar Külügyi Társaság érintkezésbe lépett a Népszövetségi Ligák Uniójával, amely társadalmi szervezetként alakult, s a Nemzetek Szövetségére tartozó kérdéseket tárgyalva bizonyos tanácsadói és kezdeményező szerepet vindikált magának.2 1 Az Unióban társadalmi szervei útján részt vett a legtöbb népszövetségi tagállam, de minden különösebb nehézség nélkül felvették ide a nem népszövetségi államok szerveit, tehát a legyőzött országok képviseletét is. Az Unió így a Népszövetségnél tágabb lehetőségeket nyújtott a békerendszer elleni propagandára. A Magyar Külügyi Társaság örömmel fogadta az Unió vezetőségének felszólítását a belépésre. Ez 1920 októberében a Milánóban tartott közgyűlésen be is következett. A magyar politikai körök két szempontból tulajdonítottak jelentőséget az Uniónak. Először, mint propaganda-lehetőséget értékelték, főleg a kisebbségi kérdés tekintetében, másodszor pedig a Népszövetségbe vezető lépcsőnek tekintették, s ezért igyekeztek kereteiben aktív tevékenységet kifejteni. A magyar kormány 1921. május 23-án kérte először hivatalos formában Magyarország felvételét. Bethlen miniszterelnök és Bánffy külügyminiszter igyekeztek ebben a kérdésben igen körültekintő módon eljárni és nagyon óvakodtak attól, hogy Magyarországot presztízs-veszteség érje. A kormány jóelőre puhatolózott a felvétel esélyei iránt és lépéseket tett annak érdekében, hogy a felvétel Magyarország számára a legkedvezőbb módon, tehát lehetőleg egyhangú szavazással, vagy legalább minimális ellenszavazattal történjék meg.2 2 Erre az óvatosságra különösen azért volt szükség, mert az 1921 márciusi első restaurálási kísérlet2 3 Magyarország külpolitikai helyzetét jelentős mértékben megingatta. A szomszéd államok politikusai, akik az Osztrák-Magyar Monarchia feltámasztásától tartottak, hevesen ellenezték a Habsburgok restaurációját és a puccskísérlet megismétlése esetén készek voltak a fegyveres beavatkozásra. A Habsburgok restaurációja ellen 1921. április 4-i nyilatkozatukban tiltakoztak a nagyantant államai is. A puccskísérlet jelentős szerepet játszott Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségi rendszerének kiépülésében. A kisantant kormányai azért ellenezték Magyarország felvételét, mert úgy látták, hogy Magyarország népszövetségi tagsága megnehezíti beavatkozásukat. Az ország külpolitikai helyzetének romlását 1921 tavaszán a Bethlen-kormány később az ellenzéki legitimisták bűnéül rótta fel. Bethlen az exkirály és hívei puccskísérletének külpolitikai hatását 1921. november 4-én — tehát, már a második királypuccs után — tartott 20 Uo. 15. 1. ^ 21 A Népszövetségi Ligák Uniója — pontos nevén : A Nemzetek Szövetségének Támogatására alakult Egyesületek Uniója — erode ti lag liárom szervezetből keletkezett: League to enforce Peace (USA-vezetője Taft szenátor), League of Nation Union (Anglia) és Association franpaise pour la Société des Nations. — Később több állam belépett, közöttük 1921-ben Németország is. Magyarország népszövetségi felvétele után is jelentős .tevékenységet fejtett ki az Unióban. 22 A Népszövetség alapokmánya értelmében a felvételhez a közgyűlés kétharmadának szavazatára volt szükség. 23 Károly volt király 192J_jiiárc^2fidáiiJ Magyarországra érkezett és megkísérelte a, hatalom átvételét. Kísérlete, amit bizonyos francia körök is támogattak, elsősorban a szotnszéd államok heves tiltakozásán és a fegyveres hatalmat kezében tartó Horthy ellenállásán bukott meg.
