Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
234 SZ. ORMOS MÁRIA zeteket és magyar ügynökségeket is, s arról sem feledkezett meg, hogy magas összegekért megvásárolja számos külföldi, főleg francia lap támogatását.17 Mindent megtett, ami csak módjában állt, annak érdekében, hogy az elcsatolt területek magyar lakosságában meggyökereztesse és ébrentartsa az ún. ,,utódállamok" népeinek gyűlöletét, a sovinizmust és nacionalizmust, s hogy •e területek szlovák, ukrán, szlovén, horvát lakosságát ügynökségei révén a magyar uralkodó osztályok érdekeinek szolgálatába állítsa. Erre a célra irányult a zajos kisebbségi „nemzetiség-védelmi" politika mellett a számos kis irredenta párt : a magyar-székely, a rutén-magyar, a délvidéki Magyar Párt stb. szervezése és működtetése, valamint az úgynevezett autonomista mozgalmak támogatása is. Bethlen külpolitikai koncepciójában nemcsak megfért Magyarország belépése a Népszövetségbe, de e koncepció egyenesen megkívánta a belépést. A fenti, s Bethlen 1922. május 8-án mondott beszédében többé-kevésbé konkretizált célkitűzések egy részének megvalósítását a Népszövetség jelentősen megkönnyíthette, más részének realizálásához pedig éppen rajta keresztül vezetett az út. A tagság révén emellett meg lehetett szüntetni Magyarország külpolitikai izoláltságát, fokozott remény nyílt az ország gazdasági egyenjogúsítására, ami viszont belpolitikailag is növelhette a kormány tekintélyét. * Mint fentebb említettük, a népszövetségi tagsági hely megszerzése céljából a magyar kormányok már 1920—1921-ben is tettek lépéseket. 1920-ban Genfben nem hivatalos népszövetségi titkárság létesült, amelynek vezetője Réz Mihály professzor, halála után pedig Baranyai Zoltán volt.18 A titkárság azt a feladatot kapta, hogy kapcsolatot teremtsen a Népszövetség főtitkárságával, valamint a tanács, illetve a közgyűlés ülésezése idején az egyes országok delegátusaival. A magyar kormány nem hivatalos megbizottat küldött ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mellé is dr. Ferenczy Imre személyében. 1920. április 18-án Apponyi Albert elnöklete alatt megalakult a Magyar Külügyi Társaság s a társaság Népszövetségi Osztálya,1 9 amelynek szintén a Népszövetséghez vezető utat kellett egyengetnie. Apponyi az alakuló ülésen elmondott elnöki beszédének középpontjába helyezte Magyarország és a Népszövetség viszonyának kérdését. A Népszövetséghez való közeledés szükségességét azzal indokolta, hogy Magyarország a Népszövetség alapokmányának 19. §-ában megtalálhatja a békés revízió lehetőségét, mivel e cikkely utat nyit a nemzetközi szerződések felülvizsgálatára. A békés revízió azonban véleménye szerint csak akkor valósítható meg, ha Magyarország kézzelfoghatóan be tudja bizonyítani, hogy „mindezek a mesterségesen összetákolt alkotmányok (értsd : Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia — Sz. 0. M.) a stabilitásnak, a nyugalomnak garanciáját nem nyújtják", másrészt 17 Korányi párizsi magyar követ 1923. júl. 20-i bizalmas jelentésében például megemlíti, hogy a „Le Temps" főszerkesztője, Herbette rossz néven veszi, hogy két kollégája magas összegeket kap a magyar kormánytól a lap második oldalán megjelenő cikkekért. OL. KüM. res. pol. 1923—41—411. A francia sajtó megvesztegetésére lásd még : OL. KüM. res. pol. 1921—41—170, 204, 418, 482. 18 Magyar Külpolitika 1921. okt. 16. — 1. 1. 19 „A Magyar Külügyi Társaság megalakulása". — Külügyi Szemle, I. évf. 1921.
