Századok – 1957

Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227

MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 229 írója megállapította, hogy Párizsban olyan szövetséget hoztak létre, „amelyben nincs benne a nép és olyat, amelynek egyetlen célja, hogy a nép sohase legyen benne". A szövetség az antant-kapitalisták szövetsége, a legyőzött kapitalizmus pedig csak megtűrt vendége lehet a társaságnak. A cikk azonban rámutatott arra is, hogy ,,a legyőzött országok kapitalizmusa megtűrt vendég gyanánt is sietni fog Wilsonék szövetségébe. A kapitalizmusnak jó orra van, és internacionális érzésközössége gyorsan rájön arra, hol van az igazi helye. A szövetség minderf jóval felszerelte magát, amire a kapitalizmusnak szüksége van s minden ajtót nyitva hagyott, amelyen keresztül új háborúkba és új nyomorúságokba lehet dönteni a világot." A Népszava felszólította a népekethogy a kapitalisták szövetségére igazi népszövetség megalakításával válaszoljanak.® Ilyen értelemben ír a Világ című polgári radikális napilap is 1919, március 27-én Az igazi Népszövetség címmel. „Népek — olvashatjuk a lapban —, amelyeket öt esztendővel ezelőtt egymás ellen kergettek, most megtaláták egymást testvéri szeretetben . . . Összefonódtak az ujjak és megfeszülnek a karok izmai: orosz és magyar proletártestvérek fognak össze igazi népszövetségben. Jobb karok fonódnak össze szövetségre és bal karok ölelésre tárulva várják a testvéri kebelre a világ összes népeit. Minden népek proletárjainak egymásra találása — ez lesz az igazi népszövetség. Ezt azonban nem Párizsból várjuk ide, hanem innen fog egy szép napon Párizsba érkezni."7 * A Népszava cikkírójának nézetét az események igazolták, mert a legtöbb legyőzött ország kapitalista kormánya még a megtűrt vendég szerepét is vállalva tényleg minden igyekezetével iparkodott bejutni a győztesek szervezetébe. Miután a külső intervenciós erők megdöntötték a Tanácsköztársaságot, az ismét hatalomra jutott magyar uralkodó osztályok politikai képviselői azonnal hozzákezdtek az érdekeiknek megfelelő háborús politika tervezgetéséhez és a gyakorlati megvalósítás előkészítéséhez. Még életbe sem lépett a trianoni békeszerződés — s az uralkodó osztályok egyes csoportjai máris e béke megsemmisítéséről, s az ehhez szükséges új háborúról álmodoztak. Számításaikat — nem minden alap nélkül — arra építették fel, hogy az imperialista kormányoknak a Szovjetoroszország elleni intervencióban szükségük lehet a magyar hadseregre és Magyarországra mint felvonulási területre. Reményeik a reakciós lengyel kormány által Szovjetoroszország ellen indított intervenciós hadjárat idején, különösen pedig a lengyel hadsereg pánikszerű visszavonulásának és Varsó veszélyeztetésének szakaszában eléggé reálisaknak mutatkoztak. Létrejött a lengyel—magyar egyezmény, amelynek keretében megállapodtak a Szovjetoroszország elleni közös katonai fellépésben és abban, hogy Magyarország hadfelszerelést szállít a lengyel hadsereg számára. Valamivel korábban tárgyalások kezdődtek a magyar kormány és a megfelelő francia külügyi szervek között. Az utóbbiak hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy gazdasági ellenszolgáltatások fejében támogatást nyújtsanak a magyar reakciónak területi igényei kielégítésére. Szó esett többek között arról is, hogy Magyarország bekapcsolódnék az intervencióba, amit Horthyék ürügyként akartak felhasználni arra, hogy felfegyverkezésükhöz «Népszava, 1919. ápr. 30. 7 Vüág, 1919. máro. 27.