Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
196 MAltKÓ ÁRPÁD Esze Tamás harcjelentését a veszteséget illetőleg hitelesebbnek mondhatjuk. Ő csak másfélszáz halottról, 10 fogolyról számol be és jogosan vádolja Csákyt ezért a felesleges vérontásért és elítéli ;,a jó commendónak vakmerő és vigyázatlan voltát".9 7 Teljesen igaza van. Csákynak semmiképpen sem lett volna szabad a fegyverszünet megkötése után a harcot előidézni. Két küzdő fél közötti megállapodás — legyen az akár hadikövet, parlamentair kiküldése, akár fegyvernyugvás vagy fegyverszünet — minden időben minden hadviselő fél felfogása szerint okvetlenül tiszteletben tartandó és követendő szabály. Ezzel nemcsak a kuruc hadinép és kuruc hadvezetés tekintélyének ártott, hanem ezredeinek súlyos veszteséget is okozott. A hadihelyzeten pedig ezzel sem segített, sőt a császáriak tekintélyét növelte a temesvári török pasa szemében, aki ezután megengedte Rabutinnak, hogy a Temesvárba a császári sereg részére érkezett és ott visszatartott gazdag ruhaszállítmányt a most már újból a császári kézbe jutott Verestoronyi szoroson keresztül Erdélybe bevitethesse.9 8 A fegyverek tehát Erdély sokat szenvedett földjén 1706 június elején egy időre elhallgattak. Károlyi tábornagy, amikor a fegyverszünet első határozott hírét megtudta, még május 22-én elkészítette azt az érdekes kimutatást, amelyben felsorolja az összes, a keze alá tartozó kuruc ezredeket, a fegyverszünet idejére nekik kijelölt szálláskörleteket és meghatározza, hogy azokat Erdélynek milyen vidékeiről kell élelmezni. Ez a táblázat tehát az akkori kuruc hadihelyzet hű képe, egyben pedig tanúbizonysága annak, hogy a Fejedelemtől a zsibói vereség után hadműveleti bázisul kijelölt rövid lineából, Dés—Tasnád vonalából, kiindulva, a kuruc ezredek milyen nagy területeket tudtak visszaszerezni a császári sereg fennhatósága alól.9 9 A táblázat címe: Anno 1706 Dje 22 May Erdély Országhában lévő egész Hadaknak ad finem Juniy tett rendeléséről Standiáról Intertentiójáról és Passu siról való Memoriale. A táblázatból kitűnik, hogy az erdélyi kuruc haderő a következő ezredekből állott: Csáky András, Esze Tamás, Perényi Miklós gyalog ezredei és Bikk László lovasezrede túl a Maroson Hátszeg vidékén Hunyad vármegyében a Vaskapun Bárig és a Verestorony passzusokban. Draguli, Öllyüs János hajdúi Dobrán, a Maroson túl a török megszállt terület felé eső hágókon, vigyáznak Hátszeg és Déva havasaira és Dobrán a Maros partjára, Illyével átellenben. Andrássy Zakariás, Öllyüs János ezredének egy részével és Bessenyey ezredével a Maros parton Branyicskán innen és ha ez a hely nem kerül a kurucok kezébe, akkor Illyén. Perényi Miklós, Kajdi István és Ecsedi János gyalogezredei és Gencsy lovasezrede Abrudbányán és a körülötte való hágókon. Nyúzó Mihály ezredével és Kókai csapatával Zalatna előtt Fejérvár felől. !l7 Esze—Köpeczi: Esze Tamás, id.-h. 60. 1. 98 Feldzüge, id. h. 99 O. L. Thaly gyűjteményében az 1706. évi iratok közt. Hadtörténeti fontossága miatt érdemesnek tartom ennek a hadrendi táblázatnak két legfontosabb rovatát, azaz a kuruc ezredek felsorolását és a fegyverszüneti időben való tartózkodási helyét, itt egész terjedelmében ismertetni. Ezzel megadom a lehetőséget az e korszak Erdélyi hadműveleteivel foglalkozó későbbi történetkutatóknak ahhoz, hogy erről a bázisvonalról kiindulva folytathassák e hadjárat 1706. és 1707. évi hadműveleteinek összeállítását.
