Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
188 MAltKÓ ÁRPÁD ként 100 km-nél is több, és valamennyi hegylánc és hegycsoport, a Meszes,, a Királyerdő és a már többször említett havasok, mind az út vonalán keresztül terültek el. Tehát a kuruc csapatok nem jól járható völgyeken mehettek, hanem gyalogösvényeken, rengeteg erdőkben, hegynek fel, hegynek le, hóban, hidegben, majd feneketlen sárban, rosszul felöltözve, rongyos csizmákban.. Mindezeket figyelembevéve az elért eredmény minden dicséretre méltó. Az ellenségről Károlyi csak annyit tud mondani, hogy a Maros mentén hajókat csináltat, Szegednél pedig állítólag hajóhidat ver a Tiszán. Rákóczi figyelmesen meghallgatta Hadadi kapitány előadását, áttanulmányozta Károlyi memorandumát, azután Egerből április 10-én hosszú részletes választ küldött írásban nekik.6 8 Miután Erdélyben a kuruc hadak ismét megvetették a lábukat, Rákóczi elérkezettnek látta az időt, hogy a kurucok hatalmát politikailag is biztosítsa ezen a szabadságharc számára annyira fontos területen és ismét szorosan fűzze magához Erdély társadalmát. Tudjuk, hogy Pekry Lőrinc tábornok Zsibó után sok erdélyivel együtt Moldvába távozott azzal a szándékkal, hogy ott összegyűjti az odamenekült és szétszéledt kurucokat, s egy új hadsereggel onnan tér vissza Erdélybe. Közben azonban olyan hírek keltek szárnyra, hogy Rákóczi az erdélyi főurakat mellőzi s a maga híveit teszi a felelős állásokba. Ez elkedvetlenítette a Moldvában összegyűlt kurucokat, s maga Pekry sem jött Erdélybe. Valószínűleg ezért rendelte magához a fejedelem Pekry t Egerbe, hogy ezeknek a híreknek az alaptalanságáról meggyőzze őt s az erdélyi nemeseket. Ez a megbeszélés, de elsősorban a kurucok erdélyi sikerei készítették elő a huszti országgyűlést, mely mintegy válasz volt a segesvári labanc országgyűlésre. 1706. április 22-én a szabadságharchoz hű erdélyi rendek képviselői Huszton országgyűlést tartottak, amelyen kimondták Erdélynek csatlakozását a magyar confederátióhoz és elismerték II. Rákóczi Ferencet szabadon választott fejedelmüknek, kijelentve azt, hogy neki hűséggel szolgálnak.6 9 Károlyi tábornok a Fejedelemnek bejelentett vonalát elérve megállt. Hogy miért szüntette be további előrenyomulását, írásaiból nem tűnik ki. Valószínűleg meg volt elégedve ezzel a — mindenesetre szép — részeredménynyel, és nem akarta sokat nélkülöző és laza fegyelmű hadait újabb harcok és veszedelmek okozta nyomorúságnak kitenni. Március végén az időjárás kedvezőre fordult, úgyhogy a portyázások szünet nélkül szép eredménnyel folytak. Már Torockó is a kurucok kezébe került. A harcvonal a Maros mentén mindenütt összefüggő lineát alkotott.7 0 Április 6-án válaszol Károlyi a Fejedelemnek március 23. és 26-án írt leveleire. Néhány tisztjéről erélyesen személyeskedő bírálatot mond, zokon veszi, hogy Rákóczi szerinte nem jár el ezekben az ügyekben kellő eréllyel. ,, . . . elkeseredett a lelkem hogy csak néhányan vonjuk az igát, mások kedvekre hevernek, nyugosznak." Egy Tövis vidéki pálos szerzetes jelentkezett Károlyinál hírekkel a németről. Csak Szebenben, Brassón, Fogarason s még néhány más helységben fognak katonaságot hagyni, a többi császári csapat kivonul Magyarországra. Herbeville is készül már elindulni Kolozsvárról. 68 Címe Hadadi György kapitány hívünk által proponált punktumodra adatik válaszul. A. R. I. k. 514—520. 1. 69 Márki: Rákóczi életrajza, I. köt. 506. 1. 70 Levele Zalatnáról ápr. 2. id. h.
