Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 189 A páternek alkalma volt valamelyik városban egy szemlét is látni, a zászlóaljak létszáma igen csekély. A dániai ezredek még rosszabbul állnak. Egy ezrednek alig van 150—200—300 katonája. A császári lovas regimentek legfeljebb 500, a gyalogosok legfeljebb 300 főből állnak. A szemlére összesen 24 ezredet látott kivonulni, de 4—5 ezred együttvéve sem éri el az 1000 fő létszámot. Lóanyaguk kevés és silány. Károlyi egy örvendetes hírt is közöl Rákóczival, hogy Nyuzónak sikerült Gyulafehérvár külvárosába betörni, sok németet levágott s a piacról borral, rizzsel megrakott szekereket hozott haza.7 1 Rákóczi április 13-án válaszolt e levélre, elismeri, hogy Károlyinak igaza van, ha tisztjeire panaszkodik, de neki sincs módja gyökeresen o.vosolni a bajt. Nem bízik abban, hogy Rabutin hamarosan útrakel. Nem hiszi, hogy sietni fog, és : „nem hagyja árnyékért az koncot" (azaz a bizonytalan jövőért az erdélyi szász városokban való jobb életet) ,, . . . az armistitiumról óránként várok valóságot, mert igen sürgeti az német".7 2 Mint ismeretes, ebben az időben Rákóczi főhadiszállásán már komoly .tárgyalások folytak a holland és angol békeközvetítők segítségével, a császáriak békebizottságával egy fegyverszünet megkötése érdekében. Rákóczi Nyitrán megegyezett lord Stepney angol követ és Rechteren gróf holland békeközvetítőkkel, akik május 8-án örömmel értesítették a Fejedelmet, hogy a bécsi udvar az ő — Rákóczi — ajánlata értelmében fogadta el a fegyverszünetet. Azt hivatalosan május 16-án hirdették ki, de Rákóczi még a kihirdetés előtt, már 12-én, külön megbízottakat — Ordódy György ezredest és Pongrácz Andrást — indította el Erdélybe ezzel az üzenettel.73 A fegyverszünet híre azonban elég lassan jutott el Erdélybe és addig r ott még folytak a hadműveletek. Orosz Pál egyik seregcsoportja április 6-án megrohanta a Benedeken állomásozó dán csapatokat. „ . . . holott Isten szép győzelmet, nyereséget adott", írja Károlyi önéletírásában. Rákóczihoz küldött jelentésében pedig - a részletekről is tudósít. Ezt írja : „Az dánusokra ráküldtem apámat (t. i. az öreg Orosz Pál brigadérost) 3 regimenttel és Öllyüsnek a seregével." A rajtaütést Húsvét másodnapjának éjszakáján rendezték. Kuruc részről csak 6 hajdú és egy lovas katona esett el. A községben folytatott kézitusában egy dán alezredes, egy kapitány összes többi tisztjével együtt elesett és legfeljebb 3 tiszt és 50 ember tudott kiszaladni a faluból, fegyverét elhányva. Társzekereiket Draguly ugyanazon az éjszakán Dobránál felgyújtotta és az ottani sáncban és passzuson felállított őrséget felkoncolta. Károlyinak további terve volt a krakkói sáncok felé fordulni, de akkor jött a hír, hogy a németek átkeltek a Maroson és Nyuzóékat Fehérvár alól elszorították. Károlyi még az éjjel tervet változtatott s elhatározta, hogy ha a német még nem ment volna vissza a Maros túlsó partjára, akkor odaküldi Bonét és Nyuzót ellenük. Egyébként a kuruc arcvonalat most már annyira előrevitte, hogy az összefüggően húzódik Torockótól Kalotaszegig. A német kerüli a harcot. Sürgősen pénzre volna szüksége, mert hada máskülönben szétoszlik. Boné, Gencsy ezredéből már 500 ember is elszökött, a hajdú városiakból is elment vagy 600 71 Levele Abrudbányáról ápr. 6-án id. h. 72 A. R. 522—524. 1. 73 Rákóczi Emlékiratai 145. 1. Márki: II. Rákóczi Ferenc, I. k. 534. 1. A békeközvetítők jelentései A. R. II., III. k. 12—35. 1. Rákóczi levele Károlyihoz május 8-ról. A. R. I. köt. 540. 1. *
