Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
176 MAltKÓ ÁRPÁD mas „ . . . nagy erősséget csinálnunk belőle nincs időnk, kicsinyt és gyengét építeni haszontalan".40 Április havában Belényes végre kuruc kézre került. Április 22-én jelenti Károlyi a Fejedelemnek, hogy parancsát teljesítve Belényest porig lerontatta.4 1 A kuruc sereg, mint hallottuk, nehéz viszonyok között tengette életét, de az erdélyi császári haderő állapota sem volt rózsás. Ebből az időből a bécsi Kriegsarchivban alig találunk jelentéseket, aminek okát egyrészt abban látom, hogy a verestor^nyi szoros megszállása és a Vaskapu elfoglalása folytán megszakadt a császári parancsnokság kapcsolata nyugat felé. Másrészt pedig az is bizonyos, hogy Rabutin Erdélyben akkor már nem szándékozott nagyobb hadműveletbe fogni, mert már tudta, hogy egész haderejével tavasz elején felrendelik őt a magyarországi főhadszíntérre. A szász városokban és környékbeli falvakban táborozó helyőrségei tehát eléggé tétlenül viselkedtek, csupán akkor kezdtek harcot, ha egy-egy vállalkozóbb szellemű kuruc járőr, vagy kisebbnagyobb csapat egy-egy ilyen községet megrohant. Egyébként már erősen készültek a kivonuláshoz. Kolozsvárnál állítólag 3000 szekeret gyűjtenek össze, élést raknak azokra, azután hordókba sózott húst csomagolnak. Tutajokat építenek. Károlyi ugyan eleinte kételkedett abban, hogy a német már most otthagyná Erdélyt, mert egészen pontos adatai még nincsenek erről. Ha ez mégis bekövetkeznék, akkor összevonja Orosz, Bessenyey, Soós és Luby ezredeit és hadosztályát és akkor ő is elindulna, hogy Rákóczihoz csatlakozzék. Rákóczi e jelentést Szerencsen kapta meg január 17-én és helyeselte Károlyi tervét.4 2 Ugyanekkor a parancsnoklási viszonyokban ideiglenes változás állott be. Rákóczi a szenátus tagjait 1706 januárjában összehívta Miskolcra, tanácsülésre Ó3 erre Károlyit is felrendelte Erdélyből. Károlyi január 11-étől február 16-ig tartózkodott Miskolcon, ezalatt Orosz Pál brigadéros vezette az erdélyi hadműveleteket Szurdokon lévő hadiszállásáról. Február 18-án Károlyi Nagykárolyban ismét átvette a vezetést. Ettől kezdve a kuruc hadműveletek gyorsabb ütemben folytak. Határozott haditervéről leveleiben és önéletleírásában ugyan nem nyilatkozik, de az ezután kiadott intézkedéseiből kitűnik, hogy egy hadtestté összefogott erősebb harccsoporttal akart Erdély délnyugati vidékére betörni. A magyarországi passzusok é3 külső vonalak védelmét továbbra is Orosz Pál brigadérosra bízta.4 3 Rákóczinak ez a hűséges alvezére Szurdokról február 28-án írt jelentésében számol be a helyzetről a Fejedelemnek. Akkor még nem találkozott a Miskolcról visszatért Károlyival, tehát még önállóan intézkedett. Portásai szerencsésen harcoltak. Nyúzó 300 huszárjával Mocs faluban a Mezőségen 40 A. R. I. k. 522—24. 1. 41 Levele Topánfalvárói ápr. 22. id. h. Az ezután ismertetendő hadieseményekre a legkimerítőbb és jóformán egyedüli forrásanyag Károlyi levelezése a Fejedelemmel. Károlyi leveleinek nagyrésze megmaradt s ma az Orsz. Levéltár Rákóczi-iratai között található. Másolataik pedig a Tud. Akadémia kézirattárában. Érdekes, hogy ezeket a rendkívül fontos — mert közvetlen benyomásokról és intézkedésekről szóló —- adatokat tartalmazó jelentéseket eddig történetkutatóink nem méltatták kellő figyelemre, azok tartalma eddig ismeretlen. Thaly és Márki is csak szórványos adatokat használtak fel belőlük. 42 Károlyi levele Nagykárolyból jan. 15. id. h. és A. R. I. 376. 1. 43 Február, márciusi levelei id. h. és Szalay László VI. k. 325. 1.
