Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 177 felverte Schlick generálisnak egy ott táborozó csapatát. Elfogtak egy kornétást, 5 embert és sokat közülük levágtak. A németek vonala Orosz megállapítása szerint Gyalutól Besztercéig húzódik. Herbeville Kolozsvárott, Gickelsberg Besztercén tartózkodik. Jó lenne — javasolja — a kuruc haderő egy részét a német háta mögé, Abrudbánya—Zalatna—Déva felé küldeni. Nincs annak semmi haszna — mondja a tevékeny brigadéros —, ha csak farkasszemet nézünk a némettel. Mozogni kell, ki kell fárasztani őket, folytonosan zaklatni, ha pedig gyülekeznek, — rájukmenni és szétverni.44 Ebben az időszakban azonban a kuruc csapatok soraiban már régóta lappangó elégedetlenség nyílt forrongásokban tört ki.4 5 A békétlenség és jogos zúgolódás indokoltságát két jelenségben találjuk meg. Ezek : egyrészt a csapatok rossz ellátása, fizetetlensége, sok nélkülözése, másrészt a legénységük sorsával keveset, vagy semmit sem törődő tisztek könnyelmű, léha, fegyelmezetlen magatartása. Egészen pontos számszerű adataink a zendülésekről, illetve azok méreteiről nincsenek, csupán azt tudjuk, hogy a hamu alatt parázsló zsarátnok 1706 február közepe után lobbant lángra Esze Tamás ezredében és a Krasznán állomásozó Szentmarjay Zsigmond ezredében. Rákóczy szigorú „executiot" kívánt. Esze Tamást, aki akkor toborzás céljából otthon, Tarpán tartózkodott, sürgősen visszaküldte Szurdokra, rendet teremteni ezredében, Szentmarjayt pedig felfüggesztette állásától. A zendülés nem lehetett igen nagy kiterjedésű. Esze ezredéből csak 6, Szentmarjayéból 4 bujtogatót tartóztattak le.4 6 Károlyi a többi ezredekben mutatkozó elégedetlenségek kivizsgálását Orosz Pál brigadérosra bízta, aki, mint a Fejedelemhez küldött jelentésében írja ,, . . . ahogy ismerem őt nem sok gratiát fog gyakorolni". Hogy valóban milyen nyomorult viszonyok között éheztek az ezredek, arra jellemző Bessenyey ezredesnek Károlyihoz küldött több jelentése, 1705 november és decemberből : ,, . . . sárga tökkel él a hadam, könnyebben szenvednők, ha idegen országban volnánk, ... mi itt a rossz provisió miatt kedvünkre koplalunk jó uram". Panaszkodik az élelmezési biztosokra, akik ,, . . . önmaguknak az szép életjeket adják ki limitatió szerint, itt ahelyett egyék a penészes prófuntot". Mindennek következménye, hogy az amúgy is kipusztult Erdély lakosságát a kuruc katonák még jobban sanyargatják és zsarolják.4 7 Károlyi több leveléből kitűnik, hogy a zsold hátralék napról-napra nő. Kinek 6, kinek 8, kinek 10 hónapra való követelése van. 44 Orosz brigadéros levele. O. L. Missiles. Fase. 50. 1706. febr. 28. 46 E belső forrongások ismertetésére bőséges adat áll rendelkezésünkre. A mozgalmak lényegére rávilágító fénysugarat az Esze Tamástól ismertetett közlemény két kuruc költeményről adja meg. A „szegénylegény éneke" és „Két szegénylegény egymással való beszélgetése" című versek éppen a most tárgyalandó eidélyi hadihelyzet idejében, ott születtek meg. Megrázó színekben ecsetelik a Károlyi alatt levő hadinép siralmas helyzetét. Esze T. megállapítása szerint e versek a Balassa család levéltárából, Orosz Pál kuruc brigadéros le\ elei közül kerültek napvilágra, közel fekszik tehát az az indokolt vélemény, hogy a versek szerzői ott, valamelyik ezredben szolgáltak. És hogy nem légből kapott rágalmakat énekeltek meg e versekben, arra éppen Orosz Pál alább ismertetendő levelei adják a döntő bizonyítékot. Továbbá az a körülmény, hogy mind Rákóczi, mind pedig Károlyi komolyan foglalkoztak ezekkel az ügyekkel és vonták felelősségre a bűnös tiszteket. O. L. Missiles. í asc. 50. Orosz Pál levelei 1706. jan. 6.—febr. 14. között. 46 Esze Tamás— Köpeczi Béla: Esze Tamás. Bpest, 1952. 55—60. 1. 47 Széli Farkas: A Nagybessenyői Bessenyey Család története. Bpest, 1890. 240—44. 1. 12 Századok
