Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 175 Károlyi sokáig nem tudott híreket Déváról, sőt még március első felében sem értesült annak kapitulációjáról. Csáky kicserélése érdekében Károlyi mindent elkövetett. Hajlandó lett volna bármely magasrangú császári tisztet kibocsátani. Maga Rákóczi is szívén viselte kicseréltetésének ügyét.3 6 Csákyt fogolytársaival együtt Bánffyhunyadra vitték, de Károlyi már május 21-i, Abrudbányán írt levelében jelenti Rákóczinak, hogy Csáky András ,, . . . Hunyadvárából leereszkedvén ma jött hozzám ..." A Maroson át a Vaskapu felé irányította, melyet a török területről CLZCLZ CL temesvári basa fennhatósága alatti területről — odaküldött bujdosók tartották kezükben.37 A másik fontos pont, amelynek harcairól ebben az időben összefüggő képet kapunk, Belényes vára volt. Belényes alatt ugyanakkor, amikor Déva körül már folyt a harc, szintén heves küzdelmek folytak. Hogy ki volt Belényes kuruc parancsnoka, az Károlyi leveleiből nem tűnik ki. E vár megvívására Löffelholtz császári altábornagy Aradról erős csapattal indult, de kezdetben nem sok eredményt ért el. Löffelholtz maga mellé vette Tököli rác vajda seregét is. Szurdokról január 3-án jelenti Rákóczinak Károlyi, hogy Kalotaszegről érkezett hír szerint Komlóssy Sándor alezredes serege felmentette Belényest az ostrom alól, sok ellenséget elejtett és három mértföldnél tovább kergette. De azután Tököli lovas és gyalog hadakkal és két sugárágyúval rájuk ment és két mozsárágyúval is lőni kezdték a várat, ott nagy tüzet okozva. Öllyüs és Komlóssy ezredei a'közelben maradtak, de nem erőltették a harcot ,,. . . látván insufficientiáját az helynek . . ,"3 8 A belényesi várkastély védelmét Károlyi nem tartotta nagyon fontosnak és meghagyta Komlóssynak, hogyha sikerül azt felmenteni", hamvassza el, nehogy a császáriak megvethessék ott a lábukat. A Belényes alatti harcok részletét egy későbbi leveléből olvashatjuk. Amikor Komlóssyék a rácokat szétverték, Löffelholtz altábornagy erős csapattal, ágyúkkal meglepte őket, beszorította a kastélyba, úgyhogy csak Gencsy ezredének egy része tudott elmenekülni. A kuruc lovasság és gyalogság egy része a várba szorult. A külső várat már Löffelholtz érkezése előtt felgyújtották. Károlyi egy levelet akart becsempésztetni a várba azzal a bátorítással, hogy az őrség tartsa magát keményen, míg ő oda felmentő sereget tud vezetni. Ez a levél az ellenség kezébe került. A császári csapatok egy része erre a hírre, hogy Károlyi közeledik, otthagyta állásait és visszavonult a Maros mellé, mire Károlyi sürgősen Fonáczi ezredét küldte arra a vidékre.3 9 , A következő két hónapban még folyt a harc váltakozó szerencsével Belényes birtokáért, március hónapban a császáriak elfoglalták azt a kurucoktól. Erre a pontra azonban sem Rákóczi sem Károlyi nagyobb súlyt nem vetettek. Rákóczi helyeselte Károlyi tervét, hogyha Belényest visszaszerezhetik, akkor legcélszerűbb lesz azt lebontani, mert fekvése nem alkal-36 Archívum Rákócziánum. A. R. I. k. 502—503. 37 Félreértések kikerülése érdekében megjegyzem, hogy a Vaskapu alatt nem általában az Orsova melletti dunai Vaskapu szorost kell érteni. Erdélyben több hágót neveznek Vaskapunak. Ebben az esetben és az ismertetésem folytán később előforduló esetekben is, ez a Vaskapu azt a hágót jelenti, amely a Hátszegtől Karánsebesre vezető úton, azaz egy átjáró nyergen a Ruszlca- és a Szörényi-havasok között 700 m magasban köti össze a Temes völgyét a Maros völgyével. 38 Károlyi jelentése 1706. jan. 3. O. L. Rákóczi-Aspremont levéltárban, id. h. 39 Levelei ugyanott jan. 6. és jan. 9-én.
