Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 167 December 5-én írta alá József császár az Udvari Haditanácsnak azt a rendeletét, amellyel Rabutinra ruházza az egyesült császári seregek főparancsnokságát. Herbevillet pedig, hajlandóságának és császári jóindulatának hangoztatása mellett, felmentette étitől a megbízásától.1 1 Ebből az tűnik ki, hogy Herbeville háta mögött az udvar kétszínű játékot játszott. 1705 tavaszán megbízzák a főparancsnoksággal, rábízzák a kétségkívül nehéz feladatot, a császári főseregnek a Rákóczi hatalmában lévő magyar területeken keresztül az egész országon át való levezetését Erdélybe. S amikor ezt a feladatot elvégezte, félreállítják olyan ürüggyel — a két marsall közti rangviszonyokra való hivatkozással —, amit Herbeville kinevezése előtt is már éppen olyan jól tudtak, ami már akkor is fennállott. Amíg ez a rendelet Erdélybe a két hadvezér kezéhez érkezett, eltelt egy hónap. Herbeville december 24-én még semmit sem sejtve, egy rendkívül érdekes, részletes beszámolót küldött Bécsbe,1 2 amelyből leplezetlenül elénk tárul Erdély akkori siralmas helyzetének minden nyomorúsága, a hadvezérek közti sok ellentét és a császári haderő elhagyatott mivolta, élelem, ruha és utánpótlásban való szűkölködése. A francia emlékirat bevezetéséből megtudjuk, hogy Herbeville pár nappal zsibói győzelme után, november 18-án erről részletes jelentést küldött Draskovich gróf ezredessel Bécsbe és megbízta őt, hogy személyesen is tájékoztassa a császárt a erdélyi helyzetről. Ennek eredménye volt, hogy József császár — bár jóval későbben, csak december 30-án — válaszolt neki egy 7 oldalra terjedő, titkos írással írt részletes írásban- amelyben utasításokat ad Erdélyben való magatartására, az erdélyi zűrzavar lecsendesítésére és a további hadműveletekre.1 3 Herbeville jelentésében keservesen panaszkodik és vádolja Schlick tábornokot, aki bár neki alárendeltje, önhatalmúlag, a marsall szándéka ellenére intézkedik csapataival, sőt még a hadipénztárt is magával vitte.14 Herbeville jelentésének hadtörténelmi szempontból érdekes részei azok, amelyekben néhány kis ütközetről ír leplezetlen őszinteséggel. Kolozsvárott Schlick csak egészen kis haderőt hagyott Herbeville rendelkezésére. Glöckelsperg tábornok a sereg többi részével és Monasterly rác vajda katonaságával Beszterce vidékére vonult, a dán csapatokat a falvakra felosztották, így tehát Torda, Gyulafehérvár és Enyed vidéke ki volt téve a kurucok megrohanásának. Ilyen helyzetben Herbeville nem maradt Kolozsvárott, hanem tovább ment, hogy Rabutinnal találkozzék. „Amikor Kolozsvárról eltávoztam. . . — írja Herbeville —, hogy az említett szállásszabályozást eligazítsam, az ellenség néhány zászlóaljjal elém jött, úgy, hogy Tordán kellett megállanom. 11 A két marsallhoz intézett, nagyjában véve azonos tartalmú rendelet: Orsz. Levt. Családi Iratok gyűjteményében a Khuen-Héderváry család iratai közt őrzött „Hcrbeville-iratok" gyűjteményben. Mindkettő egy napon, 1705. dec. 5-én kelt, a Herbevillehez intézett levél titkos írással, Rabutin levele nyílt szöveggel németül van fogalmazva. 12 Uo. Címe : Relation, faite le 24-me Decembre 1705 a Hermannstadt et envoyée a Sa Majté. Imple. par moy le General marechal de camp et commendant General de 1'armée Imperiale en Transylvanie. 13 Uo. Az iraton Herbeville sajátkezű feljegyzése „Le reponse gratulatoire sur la relation de Faction a Schybo, apportéeaViennepar M.leConte de Traskowitz". Magát a levél tartalmát egyelőre nem ismerjük, mert a titkosírás kulcsa nem került elő. 14 Schlick tábornok ekkor bár bizonyosan tudta, amit Herbeville még nem sejtett, hogy már nem ő az Erdélyben operáló hadak fővezére, azért már nem sokat törődött a marsall rendelkezéseivel.
