Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
166 MARKŰ ÁRPÁD Herbe ville seregének csatlakozása Rab útin hadtestéhez nem ment simán. Schlick Kolozsvárott berendezkedve, La Croix ezredest küldte 600 lovassal Rabutin elé. A fősereg ezalatt csak lassan közeledett, úgy hogy Herbeville Harboe dán altábornaggyal előresietett és 17-én Kolozsvárott Schlickkel tanácskozott. Elhatározták, hogy a haderőt 3 részre osztják. Glöckelsberg altábornagy 3 gyalogos és 3 lovasezreddel és ágyúkkal balra elkanyarodva Szamosújvár, Bethlen és Szentgyörgy megszállására indul s azután Besztercén telepszik le. Herbeville a már Kolozsvárra beérkezett csapatokkal és a dánokkal ott marad, Schlick pedig tovább vonul a lovasság egy részével Torda—Enyed— Gyulafehérváron át Rabutin elé és igyekszik ezt a vidéket megtisztítani az ellenségtől. Az őszi időjárásban használhatatlanná vált rosSz utak miatt Schlick csak 19-én érte el az Aranyos partját és Felvinczről kiszorította a gyenge kuruc helyőrséget. A kurucok Marosvásárhelyen át Máramaros felé menekültek, Aranyosszék és Torockó vidékének lakosai szívesen fogadták a császári sereget. Schlick még mindig nem kapott jelentést Nagyszeben felől, bár hírek szerint Rabutin onnan kimozdulva a kurucok ostromgyűrűjét áttörte. Ezért Enyedről november 23-án de Viard ezredeit Nagyszeben felé küldte, ő pedig ottmaradt a helyzet tisztázásáig. Türelmetlenül várta Rabutin közeledtének hírét, de addig hasztalanul. Ellenben jó híreket kapott november 24-én Herbevilletől. Tudatta vele, hogy Glöckelsberg altábornagy Szamosújvárt, Virmond tábornok pedig a megerősített Gyalut nagyobb ellenállás nélkül megvette. Schlick 25-én Rabutin felkeresésére Gyulafehérvárra küldte tovább Althann ezredest 200 lovassal, de még ugyanaznap végre meghozták neki a hírt, hogy Rabutin már elérte Szászsebest. A császári marsall Herbevillenek Erdély felé való közeledésének hírére november elején 1000 emberrel kitört Szebenből. Heves harc után — jelentésében ,,massacre"-nak jellemzi — áttörte a Nagyszebeni körülzáró kuruc gyűrűt, 1500 lovat zsákmányolt és most már zavartalanul folytatta útját északi irányban, hogy Herbeville-el mielőbb találkozzék.10 25-én este érkezett végre Rabutin szárnysegéde, Acton ezredes Schlickhez azzal a hírrel, hogy a marsall már Gyulafehérvárott van. Schlick erre elindította a keze alatt lévő kis csapatot és 26-án Gyulafehérvárott találkozott végre Rabutinnal. A császári fősereg és az erdélyi sereg összetalálkozása tehát megtörtént, ezt a karucok nem tudták megakadályozni. Glöckelsberg -nek sikerült eközben harc árán Besztercét és elfoglalnia, s ezzel a császáriak Erdély északi részén is egyfontos pont birtokába jutottak. Rabutin Schlicktől megtudta Herbeville seregének helyzetét. Csak rövid ideig időzött Gyulafehérvárott, azután visszatért Szászsebesre, hogy a Dévánál jelentett erősebb kuruc haderő ellen forduljon. Schlick pedig csapatait a falvakra szétosztotta, hogy a nagyon kimerült és sokat nélkülöző katonaságot elláthassa, mert azok nagyon rászorultak a pihenésre. 10 Feldzüge, I. Serie, VII. Band. 456—6. 1. E harcokról kuruc beszámoló források nincsenek, csak futólagosan tesznek erről későbbi munkák említést. Károlyi levelei ebből az időből nem maradtak meg, a zsibói csata utáni zűrzavarban és tisztázatlan helyzetben ezen nem csodálkozhatunk. Károlyi közel az események színteréhez tartózkodott, tehát inkább szóbeli jelentéseket kapott. A hadihelyzet későbbi vázolásánál is hiányoznak az ezredparancsnokok s kikülönített csapatok vezetőinek beszámoló jelentései. A kuruc tisztikar sok tagja írástudatlan lévén, csak néhány műveltebb tisztnek az Orosz Pál brigadérosnak írott jelentéseire támaszkodhatunk. Az 1706. év elejétől kezdve pedig Károlyinak rendszeresen küldött jelentéseire, amelyek Rákóczi levéltárában megmaradtak.
