Századok – 1957

Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163

ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 165 egybegyűlt császári hadsereget leküldik Erdélybe Rabutin megsegítésére. Addig Heister marsall állott a Rákóczi ellen küzdő haderő élén. Mivel döntő sikert nem tudott elérni, állásától fölmentették. A császári hadsereg fiatalabb, ügyesebb hadvezéreire a fontosabb nyugati hadszíntéren volt szükség, ezért az Erdélybe lerendelt haderő élére a már idős, bár kipróbált Herbeville Lajos gróf marsallt állították. Bár Savoyai Jenő sem tartotta Herbevillet valami kiváló vezérnek, de más hiányában kénytelen volt őt javasolni uralkodójának azzal a véleménnyel, hogy Herbeville ,,.. . etwas allein für sich tliun nicht genugsam Capazität"-tel rendelkezik, de derék katona, aki a reábízott parancsokat végrehajtja és a jó tanácsokat elfogadja.6 Herbeville valóban nehéz feladat előtt állott. Miután Pudmericnél 1705. augusztus 11-én győzelmet aratott Rákóczi seregén, Komáromon, Budán át elindult, de előre megmondta egyik jelentésében aggályait, hogy neki egész Magyarországon keresztül a Rákóczi-mozgalomtól már felizgatott területen kell keresztülvonulnia, tehát „...so will ich im Voraus entschuldigt scyn, wenn die Operationes nicht also von statten gehen, wie man sie gehoffet hat oder gar ein Unglück daraus entspringt".7 . Ennek ellenére november elején, miután Zsibónál szétverte Rákóczi seregét, nyitva állott előtte az Erdélybe vezető út. Hadereje ekkor összesen 56 lovas századból, 31 gyalogzászlóaljból, összesen kereken 16.000 főből állott. Ebben volt egy Dániától kapott hadosztály, 4 dán gyalogos- és 2 dán lovasezred.8 Herbeville marsall.a zsibói csata délutánját a küzdelem színhelyén töltötte és megszállta a kurucoktól kiásott sáncokat. Nem üldözte Rákóczi szétfutott seregét. Sőt még másnap, november 12-én is ott vesztegelt, halottait temette és a kurucoktól otthagyott hadiszereket gyűjtötte össze. Környezetében volt Schlick lovassági tábornok, akit a haditanács azért osztott be hozzá, hegy a sereg ellátását, mint főszállásmester megszervezze és vezesse. Herbeville őt ezen a napon előre küldte 5 lovasezreddel és a rácokkal Kolozsvár felé, hogy Erdély fővárosát minél előbb birtokába vegye és értesítse Rabutint a fősereg helyzetéről és közeledéséről. Schlick fáradt katonaságával lassú menetekben 14-én elérte Drágh községen keresztülhaladva Válaszút községet. 15-én biztosított menetben óvatosan vonult Kolozsvár felé, mért ott erősebb ellenállásra számított. Kellemesen csalódott. A külső városkapunál már egy békés küldöttség várta báró Szeredi Péter vezetésével, hozta a' város kulcsait és kegyelmet kért a város számára. A lakosságból igen sokan elmenekültek, aminthogy Erdélynek azon a területén, ahol a császáriak végigvonultak, mindenki otthagyta otthonát és az erdőkbe futott, hiszen „... a császári katonaság rettenetes, hallatlan kínzó executióval nyomorgatta a szegénységet . .. Szörnyű bódulás, futás vala az egész országban", írja Cserei Mihály Históriájában.9 6 Feldzüge, id. k. 43.'. és köv. 1. 7 Kriegsarchiv Feldacten Ungarn, 1705—9—6. Herbeville levonulásának részletes leírását feldolgozta Markó Árpád: Herbeville marsall útja Erdély felé 1705. Hadtörténelmi Közlemények, 1935. 8 Markó Á.: H. Rákóczi Ferenc a hadvezér, 292. 1. és a Wienerisches Diarium 1705, 232. sz. 9 Cserei Mihály História, 1661—1711. Újabb Nemzeti Könyvtár, Első Folyam. 1852. 355. 1.