Századok – 1957

Tanulmányok - Mátrai László: Az anyag szerkezetének atomista felfogása a XVII. századi magyarországi filozófiában 145

162 MÁTKÁI LÁSZLÓ szkémák ; de hogy melyik az igaz, a filozófia tényleges történetét feltáró koncepció, azt — többek között — a XVII. századi magyarországi filozófia történetének fentvázolt összefüggései is egészen világosan mutatják. Lenin a „Szent Család" e fejezetét „a könyv egyik legértékesebb fejezeté"nek mondja a „Filozófiai füzetek"-ben, mivel voltaképpen a francia materializmus egész történeti kialakulását kifejti. Ugyanott Hegel olvasása közben Lenin „Nagyon fontos"-nak minősíti a hegeli logikának egyik sokat vitatott helyét, melyet át is ültet a materialista dialektika nyelvére : ,,A külvilág, a természet törvényei, a mechanikainak és a kémiainak a megkülönböztetése (ez nagyon fontos) — az ember célirányos tevékenységének az alapjai." Néhány lappal elébb pedig azt írja : „Egyrészt ahhoz, hogy megtaláljuk a jelenségek okait, el kell mélyíteni az anyag ismeretét , míg eljutunk ä szubsztancia ismeretéig (fogalmáig) . . . Kétféle példával kellene ezt megvilágítani : 1. a természettudomány történetéből és 2. a filozófia történetéből. Pontosabban : nem .példák ' kellenek itt — com pa raison n'est pas raison — hanem mind a két történetnek plusz a technika történetének a kyintesszenciája."41 Ha ebbe a távlatba állítjuk a fentebbi részletösszefüggóeeket és az orvosi-kémiai materializmusról s a mechanikai-fizikai materializmusról mondottakat : bonyolultságukban is világossá válnak azok a törvényszerű összefüggések, melyek fennállanak a filozófia és tudomány XVII. századi történetének általános, európai és speciális, magyarországi szakaszai között. Mert tartalmi hasonlóságokat, látszólagos megegyezéseket igen könnyű „kimutatni" a filozófia és tudomány történetében : de minden ilyen összefüggés csupán analógiás feltételezés maradhat mindaddig, míg az eszmék keletkezésének és befogadásának konkrét történeti elemzése nem igazolja az összefüggés tényleges, kauzális meglétét. Ez pedig nem lehetséges másként, mint az eszmék tartalmának logikai mozgása mögött rejlő históriai mozgatóerők megismerése által : csakis az oksági törvényszerűség megfejtése emelheti az önmagában történetietlen leírást a történetírás rangjára. MÁTEAI LÁSZLÓ " Lenin: Filozófiai füzetek. Bpest, Szikra, 1954. 163., 135. 11.