Századok – 1957
Tanulmányok - Mátrai László: Az anyag szerkezetének atomista felfogása a XVII. századi magyarországi filozófiában 145
AZ ANYAG SZERKEZETÉNEK ATOMISTA FELFOGÁSA 159 ránus Bayer és Czabán az atomisztikában szembefordulhatnak a skolasztikával, de azután nem tudnak — vagy nem mernek — eljutni egy radikális dualizmus álláspontjára31 . 2. Mindez már átvezet a második ideológiai ellentét területére : a vallás és filozófia harcának kérdésire. Maga a fent kimutatott párhuzamosság azt mutatja, hogy a filozófia elsősorban az ellenfél teológiája ellen harcol, de szorosan együtt tud működni a saját teológiájával. Ezért nem eshet szó sem Hobbesról3 2 , Spinozáról vagy Bayleről a XVII. századi magyarországi filozófiában. Ennek ellenére mutatkoznak már a filozófia teológiaellenes, önállósági törekvései is. Erre vall pl. a teológia mellérendelt szerepe Apácai Csere rendszerében3 3 , de á talában az a nagy elterjedtség és tekintély, melynek Descartes filozófiája örvendett a kálvinista filozófusok között. Pósaházi ugyan teológiai előadásaiban elkeseredetten harcolt _az ún. „kartéziánus teológia" ellen s ezért filozófiájában sem hangsúlyozza szívesen mestere nevét3 4 , mindez azonban nem változtat azon a tériyen, hogy a döntő filozófiai kérdésekben mindenütt Descartes-ot követi3 5 , ha nem is olyan imponáló tudatossággal és merészséggel, mint Apácai Csere János. Nem kutathatjuk most, hogy az evangélikus főiskolákon miért nem találkozunk Descartes filozófiájával és miért csupán Bacon és a német természetfilozófia az uralkodó filozófiai csillagzatok. De ha részben más utakon is : itt is megindult az ellentmondás kifejlődése filozófia és teológia között. Igen figyelemreméltó pl. az a mód, ahogy Czahán Izsák — amint azt fentebb már— idéztük — a teológiát (a saját teológiáját is!) leszállítja magas lováról és mellérendelt szerepet juttat neki az egyéb szaktudományok körében. (Ez azért igen fontos mozzanat, mert tudjuk, hogy a protestáns oldalon már elég korán, Melanchthontól kezdve kialakult egy „protestáns skolasztika", mely a filozófiának és szaktudományoknak ugyanúgy az ancilla theologiae szerepét szánta, mint a középkor skolasztikája.) 3. Nem lesz meglepő — mindezek után —,ha még kevésbé kifejlettnek találjuk a harmadik fő ellentétet : filozófia és természettudomány harcát. Itt már egészen nagy különbségek mutatkoznak a nyugat-európai és magyarországi helyzet között, megfelelően annak a szoros kapcsolatnak, mely fennáll a termelés technikai fejlődése és a természettudományok között. Míg Nyugaton — éppen az atomisztika kapcsán is — eléggé jól megfigyelhető a század során, hogy (Kopernikus asztronómiai forradalma után) megkezdődik a fizika és a kémia elszakadása a filozófiától és egymástól is : nálunk ilyetén folyamatról még szó sem lehec. Ami e folyamatból egyáltalán észlelhető, az annak filozófiai vetületén át érvényesül: abban a tényben, hogy atomistáink részben az orvosi-kémiai érdekű német (angol) természetfilozófiát (pl. Bayer, 31 Tisztán a logikum vonalát tekintve bátran kimondható, hogy Czabán Actus entitativus-a ugyanolyan átmenet a Forma substantialis és a Modus materiae között, mint a lutheri úrvacsora-tan átmenet a katholikus eucharistia és a kálvini dogma között. 32 Ha Hobbes neve előfordul — mindössze néhányszor —, ez mindig társadalmi nézeteivel, de sohasem materializmusával kapcsolatban történik. 33 Amint erre helyesen figyelmeztet Z. Tordai, i. m. 105. 1. 34 Ld.: Zoványi Jenő: A coccejanismus története. Bpest, 1890. 75. 1. 85 ,,. . . minél hevesebben támadja, annál kevésbbé tud szabadulni tőle" — jellemzi ez ellentmondást Turóczi-Trostler J. (i. m. 44. 1.) ; még pontosabban így kellene mondanunk : bár a cartesianus teológiát támadja, Descartes természet filozófiáját elfogadja. Kitűnő példája egyébként teológia és filozófia szükségszerű, egyre növekvő ellentétének.
