Századok – 1957
Tanulmányok - Mátrai László: Az anyag szerkezetének atomista felfogása a XVII. századi magyarországi filozófiában 145
160 MÁTKÁI LÁSZLÓ Czabán), részben a matematikai-fizikai érdekű cartezianizmust követik (pl. Apácai, Pósaházi). Mégis teljesen téves lenne mindebből arra a nyugat-európai érvényű következtetésre jutni, hogy az ipar fejlődő szükségletei nyomán immár nálunk is megindult az a szellemi munkamegosztás, mely ott az önálló kémia és fizika megszületésére (Galilei, Boyle, Newton) vezetett . A valóság ezzel szemben az — ami persze más összefüggésben nagyon is érdekes —, hogy nálunk e kezdetleges ellentétnek is közvetlenül vallási oka van : az nevezetesen, hogy a kálvinista diákok a hollandiai Utrechtbe és Leydenbe, a lutheristák viszont főképpen a wittenbergi egyetemre3 6 jártak a század folyamán tanulni, vagyis egyrészt a cartezianizmus, másrészt a német természetfilozófia műhelyeibe. * Elemzésünknek ilymódon végére érve egy magyar történeti vonatkozású és egy általános filozófiatörténeti következtetést kell levonnunk. Az a tény, hogy materializmus és idealizmus harcának már egyetlen részletkérdésében is ennyire világos és éles ellentétek mutatkoznak meg a XVII. századi Magyarország kulturális életében az ideológiai fronton : felhívja a történetkutatók figyelmét arra, hogy a felépítmény gondosabb vizsgálata az osztályharcok története szempontjából is új vagy részben új adatokat, összefüggéseket tárhat fel. Csak a fentebb vázlatosan elmondottak szerint is pl. gyümölcsöző vállalkozás lehetne a „kálvinista" mezővárosok, a „lutherista" szabad királyi városok és a Habsburg-kézen lévő városok életének és kulturális életének összehasonlító vizsgálata. Makkai László a magyar puritánusokról3 7 szóló igen gazdag monográfiájában figyelemreméltó összefüggéseket tárt fel az Apácai Csere János által képviselt ideológiai törekvések politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét illetően. Ha meggondoljuk, hogy az angol polgári forradalom ideológiája, a puritanizmus — amely csak egy a kor eszmei áramlatai közül — mennyire szoros kapcsolatba kerülhetett a magyarországi jobbágyság osztályérdekeivel : be kell látnunk, hogy e kor marxista igényű történelme mindaddig megíratlan marad, míg a hasonló összes lényeges összefüggéseket kellő alapossággal fel nem tártuk. Ha az atomisztika fenti problémái során csak egy pillantást vetünk arra, hogy Apácai milyen álláspontot foglal el az úrvacsora kérdésében (vagyis a filozófiai atomkérdés teológiai vetületében) és világosan meg kell állapítanunk, hogy a kálvini fogalmazás ellenére is a legradikálisabb zwinglianus állásponton áll:3 8 újabb megerősítést nyer az Apácai által is képviselt presbyterianus irányzatnak puritánus és independens, vagyis radikálisan antifeudális és demokratikus osztálytartalma. Teljes mértékben igaznak találva azt, amit M. M. Szmirin állapít meg impozáns Münzer-monográfiájában3 9 a zwinglianusokról: azt kell mon-36 A lutheránus „Wittenberg Deseartes-gyűlöletéről" s ennek eperjesi, brassói stb. továbbgyűrűzéséről Turóczi-Trostler J. közöl értékes adatokat (i. m. 29—38. 11). 37 Makkai László: A magyar puritánusok harca a feudálizmus ellen. Bpest, 1952. 38 „Az Úr vacsorája (Coena Domini) a Christusban lévő hívek táplált at ásának és nevelkedésének szent jegye. . . Holott nem szükséges, hogy a külső jegy vagy a Krisztus testévé vállyék, vagy hogy a Christus az ő teste szerént ott jelen legyen . ."; ,,. . .a szent jegy (Signum Sacrum) pedig oly tapasztalható dolog, mely a felett az ő tekinteti felett melyet az érzékenységnek közben vetés nélkül mutat, valami lelki dolgot juttat embernek elméjébe" (Magyar Encyclopaedia, 410., 405. 11.) 39 Szmirin, M. M.: Münzer Tamás népi reformációja. Bpest, 1954. 330—333. 11.
