Századok – 1957
Tanulmányok - Mátrai László: Az anyag szerkezetének atomista felfogása a XVII. századi magyarországi filozófiában 145
AZ ANYAG SZERKEZETÉNEK ATOMISTA FELFOGÁSA A XVII. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI FILOZÓFIÁBAN Fejezet haladó filozófiai hagyományaink történetéből Azok a kutatások, melyek haladó filozófiai hagyományaink terén — bármily lassan és szervezetlenül is — megindultak, elsősorban a XVIII. és XIX. század, a felvilágosodás, a reformkor és a szabadságharc korát vizsgálták és vezettek kezdeti, de konkrét eredményekre részben a monografikus feldolgozás, részben a szövegkiadások területén. Bizonyára nem véletlen, vagy egyszerűen a szervezetlenség következménye, hogy e kutatások eddig így alakultak. A felvilágosodás kora az első nálunk, amikor a filozófiai materializmus félreérthetetlen, világos formában megjelenik : érthető, hogy haladó filozófiai hagyományainkat kutatva, elsősorban errefelé fordult figyelmünk. Ugyanígy megérthető az is, hogy Erdélyi1 és Kvacsala2 érdeklődése viszont megállt a XVII. század végénél : mert bármennyire is haladóvá teszi Erdélyi gondolkodását hegelianizmusa és a forradalmi demokratizmushoz való pozitív viszonya, és bármennyire megbízhatóak Kvacsalának a szó jó értelmében pozitivista kutatásai, végre is mindketten teológusok is voltak, s ez világnézetileg nyilván elhatárolta őket a felvilágosodás materializmusától és ateizmusától és érdeklődésüket a XVII. század felé terelte, ahol a „vallásos mez" szinte általános és a filozófia még nem fordult egyértelműen szembe a teológiával, ill. vallással és főképpen ezeknek protestáns változataival nem. Midőn most megkíséreljük felvázolni a magyarországi haladó filozófiai törekvések XVII. századi történetének egy jellegzetes fejezetét: legelsőként egy olyan összefüggést kell kiemelnünk, mely éppen ebben a fejlődési szakaszban igen fontos s amelyre eddig kevés figyelmet fordítottak a nemzeti filozófiatörténetek írói. Az egyetemes és hazai filozófia történetének összefüggéseit vizsgálva, azt — igen helyesen — mindig kiemeltük, hogy a kapitalizmus korában a klasszikus filozófiai rendszerek kialakulásának csak Nyugat-Európában voltak adva társadalmi feltételei; Kelet-Európa népeinek képviselői csupán mint tanítványok hozták magukkal haza a haladó filozófiai eszméket és kísérelték meg azok hazai alkalmazását. Ilymódon kialakult egy filozófiatörténeti kép, mely azt ábrázolta, hogy a hazai filozófia több-kevesebb késéssel hogyan követi a klasszikus filozófiai eszmék mozgását. Ha ez a kép eléggé 1 Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon. Bpest, 1885. (Fii. írók Tára 6.) (Először megjelent a Bp. Szemlé-ben, 1865—67-ben.) 2 Kvacsala János: Egy félszázad a magyarországi philosophia történetéből (1630—1680). Bp. Szemle. 1891. 161—196. 11. 10 Századok
