Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
132 ENDREI "WALTER Emellett pedig kétségkívül kimutatható a taposómunka egy változataként a lábmeghajtás is a klasszikus ókorban, azonban fentihez hasonlóan a kézimunka egyidejű hiányával kapcsolatban. Ezt az állati erőt pótló munkát jobbára rabszolgák végezték : a taposókerék meghajtására gondolunk. Philon (i. e. 230 körül) óta számos leírás6 7 és ábrázolás6 8 őrizte meg hírét, azonban még a XIX. század első felében is több szabadalmat adtak különböző változataira.69 Az egészségrontó és lélekölő munka súlyos balesetekkel is járt7 0 és ezért csaknem kizárólag kényszermunkára ítéltekkel végeztették- Ártatlanabb formáit is ismerte az ókor, amint azt egy vízemelő dob hajtása szemlélteti egy pompeji falfestményen.7 1 ty jfa A néprajzi anyag is bő forrása a láb kisegítő vagy meghajtó tevékenységére vonatkozó adatoknak.7 2 Egészen más a helyzet, ha adatokat keresünk olyan ókori munkamódszerekre, melyeknél az anyagmegmunkálást a dolgozó kezei végzik, mialatt az anyag mozgatását a lábak látják el. A szinkronikus lábmeghajtás tanúságai kis számúak, de emellett igen megbízhatatlanok is. Mindenekelőtt figyeljük meg : melyek azok a technikák, ahol a lábmeghajtás szükségessége egyáltalán felmerül? Gyaluláskor, forrasztáskor, kalapáláskor, szabáskor, tehát olyan műveleteknél, amelyek nem járnak a megmunkált anyag állandó és gyors mozgásával, a lábmeghajtás sem lép fel igényként. Mihelyt azonban nem a szerszám, hanem a nyersanyag mozgatása kívánatos, három megoldás között kell választania a mesternek : vagy felszabadítja egyik kezét, vagy segédével végezteti el a mozgatást, vagy pedig megszerkeszti a lábmeghajtáshoz szükséges szerkezetet. Látni fogjuk, hogy szinte valamennyi érintett szakmában mindhárom változat előfordul; a harmadik, technikailag legfejlettebb lépést az ókorban nem teszik meg, de legalábbis nem terjed el ilyen munkamódszer. A megmunkálás azon fajtáinál jelentkezik legkorábban és sürgetően a nyersanyag mozgatása, amelyeknél a munkadarab kör keresztmetszetű (hengeres, kúpos), mert a szerszám forgatása sokkal problematikusabb lenne. Á fazekaskorong feltalálása előtti időből származó edények mindig szabálytalanok, a hellenisztikus kor előtti Egyiptom esztergálatlan bútorlábainak kivitele nem hasonlítható a későbbiekéhez.7 3 Emellett a termelékenység is ugrásszerűen nő a rotációs mozgás megvalósítása nyomán. A fazekaskorong bevezetése pl. 90%-nál nagyobb időmegtakarítással jár. A munkamódszer elsajátítása azonban igen nehéz és csak hivatásos iparosok számára képzelhető el.7 4 Innen magyarázható a forgató anyagmozgatással járó technikák lassú terjedése. Nemcsak az eszterga fentemlített késői feltűnése Egyiptomban iga-67 Feldhaus: Lexikon „Tretmaschinen" címszó alatt. 68 Brandt, i. m. 174. és 175. ábra. 69 Feldhaus: Lexikon „Tretmaschinen" címszó alatt. 70 Matschoß: Geschichte der Dampfmaschine. Leipzig, 1908. I. 7. 1. 71 Feldhaus: Maschine, 99. ábra. 72 Ld. Leroi—Gourhan: L'homme et la matiére. Paris, 1943 ábrái közül pl. a 103., 104., 320., 324., 509. számúakat. 73 Lucas: Ancient Egyptian Materials and Industries. London, 1948. 510. 1. 74 Gordon—Childe: Rotary motion (Singer—Holmyard—Hall: A History of Technology. Oxford, 1955.) 203. 1. „Potters wheels are not toys, ... they are operated by full time specialists."
