Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1. Bevezetés Csaknem 90 esztendő múlt el azóta, hogy Marx a technológia kritikai történetének megírását követelte. „Eddig nem született ilyen mű — állapította meg. — Darwin ráirányította az érdeklődést a természeti technológia történetére, clZcLZ cl növényi és állati szerveknek, mint a növények és állatok életét szolgáló termelési szerszámoknak a képződésére. Nem érdemel-e a társadalmi ember termelőszerveinek... fejlődéstörténete ezzel egyenlő figyelmet?"1 Történetírásunknak és oktatásunknak ma is súlyos fogyatékossága e természettudományos szemlélet hiánya, nem szólva arról, hogy a társadalom fejlődésében döntő szerepet vivő termelési eszközök történetének, tehát a termelékenység alakulásának kutatását sokan másodrangú feladatnak tartják. Nézetünk szerint csakis a termelékenység fejlődésének beható vizsgálata révén kaphatunk megbízható képet egy kor történetéről, s ezért a munkaeszközök és munkamódszerek rekonstruálása a legnagyobb figyelmet érdemli. Üdvözölni kell tehát minden munkát, amely ilyen célt tűz ki maga elé — mint pl. Holl Imre tanulmánya a középkori magyar fazekasság munkamódszereiről2 —, ugyanakkor bátorítani kell újabb ilyen irányú kutatásokra, mert nélkülük történetírásunk nem válhat a dolgozó osztályok történetének feljegyzőjévé és magyarázójává. Ezek a meggondolások vezettek bennünket is arra, hogy alábbiakban egy a középkor ipari termelőmódszereiben végbement, eddig figyelemre nem méltatott átalakulásra mutassunk rá r nélkül, hogy a jelenség indokolására szerkesztett érvelést munkahipotézisnél többre tartanok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szinkronikus lábhajtás középkori keletkezésének gazdasági és történeti háttere alábbiakban hézagosan hat és bizonyára vitatható — ambíciónk csak a tény bizonyítására korlátozódik. * Már a császárkori római birodalom idején megkezdődik egy stagnációs folyamat, mely az arab hódításkor vitathatatlanul átmeneti hanyatlásba megy át a Földközi-tenger nyugati térségében. Ezt a folyamatot a technikai fejlődés, az ipari termelékenység viszonylatában észlelhetjük, hatását azon-1 A tőke, I. Bpest, 1955. 347. 1. 89. jegyzet. 2 Budapest régiségei, XVII. Bpest. 1956. 177—193 1., továbbá Belényessy Márta: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. sz.-ban. Ethnographia 1955. 1—4. sz. 58—98. 1. stb.