Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 125 ban a társadalmi élet minden megnyilatkozása tükrözi. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre e kor mélyreható elemzésén nyugvó átfogó gazdaságtörténeti mű, s így nélkülöznünk kell a kiinduláshoz szükséges szilárd alapot. Az a gazdasági egység, amelyet a pax romana a Földközi-tenger vidékének és hátországainak biztosított, a legtávolibb tartományokban is létrehozta az exporttermelés igen jövedelmező ipari tevékenységét.3 A helyi szükségleten felül való termelés természetesen csak az iparok nagyfokú specializálódásával képzelhető el,4 ez pedig megint csak kényszerűen előnyösebb technikai eljárások bevezetésével jár.5 Ugyanakkor a háborítatlan közlekedés és kereskedelem folytán távoli piacokért is kemény versengés alakul ki,6 ami szintén kedvező a minőség és termelékenység emelésére. Sorvasztólag csupán az eredményes hódításokból származó olcsó munkaerő-(rabszolga)bőség érezteti hatását. Ebben a korban már oly nagy a római tartományok egymásrautaltsága, hogy a katasztrófa után sem változik meg rögtön a gazdasági körfolyamat szerkezete.7 Nem csupán a pénznem érvényes változatlanul a frank, gót, vandál, longobárd államokban,8 hanem a posta,9 az adóapparátus1 0 is továbbműködik és a kereskedelem eljuttatja az ipar és mezőgazdaság termékeit a hajdani birodalom csaknem minden részébe.1 1 Mindez egy csapásra megváltozik azonban az arab hódítás éveiben. A Földközi-tenger lüktető élettérből határrá válik. A kereskedelem teljesen megbénul és egy arab szerző azzal hivalkodik, hogy ,,a keresztények, egy deszkát sem úsztathatnak hullámain".1 2 Csak tétovázva indul meg ismét a kereskedelem, állandóan kalóztámadások által háborgattatva. A gazdasági egység leggazdagabb tartományainak elvesztése (Észak-Afrika, Egyiptom, Spanyolország gyakorlatilag autark, erős kivitelt sugárzó országok,13 Szíria pedig a közvetítő-kereskedelem központja1 4 ) az árucsere lehetőségét az európai szárazföldre korlátozza, amit azonban a VI. század óta az avar, szláv, bulgár, s végül magyar megszállás nehezít meg ; ezekhez járul még a normann betörések hosszú sorozata. Ez a dezintegráció a bizánci birodalom kivételével megszüntet természetesen majdnem minden nagyobbszabású ipari termelőtevékenységet, a római városok nagyrésze hanyatlásnak indul, az 3 Kitűnően szemlélteti a birodalom részeinek egymásrautaltságát Bengston— MilojSic: Großer historischer Weltatlas, I. München, 1954. 37. 1. 4 Friedländer: Sittengeschichte Roms. Wien. 1934. 144. 1. 6 A római kor műszaki újításait sokszor lekicsinylik. Pedig a vízimalom, az eszterga, a terra sigillata és sok más találmány az ő nevükhöz fűződik vagy a birodalom-virágzása idején terjedt el. 6 A görög, olasz, kisázsiai, dél-galliai és spanyol fazekasok termékei között, vagy a belga, afrikai és szerémségi takácsok kabát anyagai között folyt a versengés sok piacon. (Friedländer, i. m. 329. 1.) 7 Pirenne érdeme, hogy ezt a jelenséget felismerte. Munkáiban számos érvet hoz fel mellette. Geburt des Abendlandes (Mahomet et Charlemagne) Leipzig, é. n. (továbbiakban : Geburt) és Histoire économique de l'occident médiéval. Bruges, 1951 (továbbiakban : Histoire). 8 Pirenne : Geburt, 101. kk. 1. 9 Uo. 100. 1. 10 Üo. 104. 1. 11 Uo. 92 ff. 12 Uo. 161. 1. 13 Bengston—Mitojcié, i. m. 37. 1. 14 Szír kolóniákat Malagától Sirmiumig találunk, szír kereskedők eljutnak Kínáig (Friedländer, i. m. 322—327. 1.).
