Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
120 MÁLYTJSZ ELEMÉR megfizetésének elmulasztása miatt,32 1 s ugyanő, de már Újlaki Miklós erdélyi vajdával együtt biztosította a borsmonostori ciszterci apátság jobbágyai számára a taxa generalis-tól régi szokáson alapuló mentességüket.32 2 Az 1456 márciusi országgyűlés telkenkint egy aranyforintos taxa megfizetését határozta el. V. László május 14-i utasítása, amely az adó nagysága felől pontos tájékoztatást nyújt, már a második volt ez ügyben Pozsony városhoz. Az első a polgárokat valamennyi portájuk utáni fizetésre szólította fel, az utóbbi ellenben a 200 aranyforinton felüli összeget elengedte nekik.32 3 Az adót az országgyűlés részben a taboriták semlegesítésére, a hatalmukban levő erődítmények kiváltására szánta.-így megérthető Újlaki május 28-i hivatkozása, hogy „Magyarország összes főpapjai, bárói és nemesei határozatából" váltotta ki a Nógrád megyei Jenőt Axamit Péter kezéből 2.200 aranyforintért, 324 viszont magyarázatra szorul Szentmiklósi Pongrác liptói ispán június 25-í kijelentése, hogy 5.700 aranyforintot vett át a taboriták számára a „mostani taxaból" Guti Országh Mihálytól, Lendvai Páltól és Forgách Jánostól a király és a bárók dispositiojából.32 8 Ügy véljük, hogy a „dísposítionak" utalványozás jelentése, mivel időrendben későbbi rendelkezést örökít meg, nem áll ellentétben a határozat országgyűlésen történt meghozatalával. 1457-ből nem ismerünk taxa generalis-ról szóló megemlékezést. Az a királyi meghívó, amely a nemességet arra szólította fel, hogy személyesen jelenjék meg Rákoson, a királyi jövedelmek elégtelenségéből származó bajok megszüntetését kívánta az országgyűléstől s így eleve az adóproblémát helyezte előtérbe. Az országgyűlés azonban V. László ismételt sürgetésére sem alakult meg, mert a Hunyadi-párt, László kivégzése és Mátyás elfogatása után, eltökélten szembefordult az uralkodóval, a megyék pedig távol maradtak. Talán nem túlzás, ha megkockáztatjuk az állítást: a megyék vonakodásában közrejátszhatott a meggondolás, hogy éppen így, meg nem jelenésükkel és ezzel az adókivetés megakadályozásával mérhetik a legsúlyosabb csapást a Hunyadiak ellenfeleire.32 6 Ügy véljük, ekkor, 1457-ben nemcsak elv, hanem valóság is, hogy a nemesség országgyűlési hozzájárulása nélkülözhetetlen feltétel az adó elrendeléséhez. Eltérés és kivétel nincs többé, a nemesség ily irányú szereplése egy rendszer nélkülözhetetlen és meg nem másítható részévé lett. Bizonyítékul hadd idézzük azokat az adókivetéseket, amelyekre rendkívüli körülmények kielégítése céljából egy-egy országrészben került sor. 321 Dl. 94.979. Ebben olvassuk : pro non solutionibus taxe moderne medii videlicet floreni. 322 Sopron vármegye története. Oklevéltár. Szerkeszti Nagy I. I—IT. k. Sopron, 1889—1891. (A továbbiakban : Sopron vm. okit.) II. k. 348. 1., tévesen 1450. évi kelettel. Amíg az előbbi levél aug. 14-i kelte beleillik az események menetébe -— a levélben Szentgyörgyi arra kér egy magnifieus vir-t, hogy támogassa familiárisát a zálogul lefoglalt ló visszaszerzésében—, a felmentés nov. 12-i dátuma, mivel az oklevél á Sopron megyében akkor működő dicatorokról és presens taxa generalis-ról tesz említést, nem egyeztethető azzal össze. 323 Katona, i. m. XIII. k. 1050. és 1060. 1. 324 Tóth-Szabó, i. m. 410. 1. 325 de taxa presenti ex dispositione regie maiestatis et baronum pro emulis regni de Thabor solvenda. (Dl. 59.466.) 326 Országos adó helyett így csak egyszerű taxát tudott V. László kiróni a királyi városokra és falvakra. (Bécsből szept. 1-én Sopronhoz intézett rendelete : Házi 1/4. k. 220. 1.)
