Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGYAR RENDI- ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 121 Elsőnek a régibb helyzetre jellemző példával ismerkedjünk meg. 1450 márciusában Mezőkövesden Hunyadi és a magyar főurak egy csoportja, tárgyalások után, megegyezett Giskrával. Biztosították a cseh főkapitány számára kezében levő birtokállományát, abból a célból pedig, hogy oly sok bajt okozó fegyvereseit eltávolíthassa az országból, pénzbeli kárpótlást ígértek neki.32 7 A megállapodást Hunyadi, továbbá Hédervári László egri püspök, Pálóczi László országbíró, Perényi János tárnokmester, Pálóczi Simon lovászmester, Pelsőczi István, Pálóczi János, Nánai Kompolth János ajtónállómester, Tornai Szilveszter, Serkei György, Perényi János, az ifjabb, Perényi Pál, Kazai György, Berzeviczi Pohárnok István kötötték meg ,,a magyar királyság egész egyetemének nevében és személyében"32 8 s ugyanők értesítették március 28-án Nógrádot, valamint a többi megyét is, hogy a kárpótláshoz szükséges pénzt az ő adójukból akarják előteremteni. Forma szerint a felsorolt előkelők csak kérték a megye nemeseit: engedjék meg az országbírónak, hogy embereivel és familiarisaival egy szolgabíró kíséretében jobbágyaiktól adót szedethessen be, az a kijelentésük azonban, hogy a vonakodókat a megye ispánja vagy alispánja és a szolgabírák bírságolásokkal fogják jobb belátásra bírni, semmi kétséget sem hagy, mily teljes mértékben volt kérésük el nem hárítható parancs. Az adó egyébként az előző évieknél több és általánosabb. Fél aranyforintot tett ki s ezt nemcsak minden telek után kellett megfizetni, hanem ugyanennyi terhelte a zselléreket, ha egy aranyforint értékű marhájuk vagy igavonó állatuk volt, hasonlóképpen minden kézművest, mint szabót, csizmadiát, szűcsöt, kovácsot, ötvöst, aki saját mesterségéből élt, vagy vetése, szőlője is volt.32 9 1454 novemberében Terebesen hasonló tanácskozást tartottak. A négy év előttiek közül jelen volt Hédervári László egri püspök, Pálóczi László országbíró, Perényi János tárnokmester, Pálóczi Simon lovászmester, Pálóczi János ungi ispán, Serkei György, ez azonban már nemcsak a maga, hanem Gömör megye valamennyi nemesének nevében is, továbbá a főurak közül Rozgonyi György volt pozsonyi ispán, Rozgonyi Osvát a székelyek és Zemplén megye ispánja, Homonnai István és Bertalan, Ónodi Czudar Simon és Jakab, Szécsi Miklós. A névsor azonban ezzel még nem teljes. Résztvettek a határozatok meghozatalában a következők is : A Heves megyei nemesek képviseletében Debrői Imre, a borsodiakéban Balai Gyr örgy, továbbá Abauj-, Zemplén-, Ung- és Sáros megyében birtokos husz nemes, végül Kassa, Lőcse, Bártfa és Eperjes városok kiküldöttjei. Tanácskozásuk tárgya ugyanaz volt, mint a mezőkövesdinek : gondoskodás az országrész védelméről. Először fegyveres haderő megszervezése mellett döntöttek. Rozgonyi Osvátot megválasztották ,,a felső részek kapitányának" s megbízták, hogy magyar anyanyelvű lovas és gyalogos zsoldosokat fogadjon fel. Erre a célra az eiső negyedévre 500 aranyforintot ígértek neki, 200 lovasból álló saját bandériumának ellátására pedig, amelyet állandóan maga mellett, készen kell tartania, lovasonkint negyedévre tíz aranyforintot. Amikor azonban oly hírek érkeztek, hogy a husziták hajlanak a békés megegyezésre, felhatalmazták Rozgonyit, hogy állapodjék meg velük, mily összegek ellenében szüntetnék be az ellenségeskedést és távoznának el az országból.' A zsoldos haderő fegyverben tartása és a békés 3" Tóth-Szabó, i. m. 245. sköv. 1. 328 Teleki X. k. 257. 1. 329 Tudománytár, Uj foiyam X. k. (1841.) 128. 1. Az oklevél eredetije : Dl. 73.005.
