Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGYAR RENDI- ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 119 török elleni hadjáratban való részvételtől, továbbá, ha Magyarországon valami taxa generalis vagy pénzbeli adózás rendeltetnék el, beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésétől. A főkapitány, bármennyire volt szívevágya egy nagylétszámú hadsereg gyors kiállítása, élt a gyanúperrel, hogy terve nem valósul meg s akkor majd újra a már szokottnak mondható adót kell kivetni egy szerényebb sereg ellátására. Balsejtelmének kifejezést is adott azzal, hogy említett oklevelében „az esetleg kivetésre kerülő taxa beszedői^ hez" fordult a város mentesítését kívánó parancsával.317 Amitől tartott, hamar bekövetkezett: a hadi vállalkozás terve kútba esett. így tehát sor került az adó kirovására, még pedig a márciusban tartott budai országgyűlésen. Az adóra, vonatkozólag Hunyadinak két—június 23. és26-i,— rendeletét ismerjük, ezek azonban sajnos nem utalnak annak eredetére. Az egyik figyelmeztetés Esztergom és Pilis megyék birtokosaihoz, hogy a fél forintnyi generális taxa-t, amelyet már kiróttak reájuk, a dicatoroknak ós Gayi Gergelynek fizessék meg,318 a másikban pedig Hunyadi leszállítja a Sáros megyeiek adóját három portánkint egy aranyforintra, mivel javukra beszámítja, hogy a szebeni erődítményt ellátták élelemmel.31 9 Főleg az adónak a korábbi, megszokottaknál nagyobb volta indokolja a feltevést, hogy a budai tanácskozáson, amely kivetéséről határozhatott, a köznemesek képviselőinek is részt kellett venniök. A beszedés időpontja egyébként összhangban van a márciusi feltételezett határozattal. Az adó behajtását, ha két adatból következtetni szabad, Hunyadi teljes hatalommal, általa kirendelt dicatorokkal ós ellenőrökkel intéztette s így a pénz az ő kezébe került. Ha még az esztergomi érsek megyéjének az adója felől is ő rendelkezett, még inkább őt illethette a többi megyéé. Az 1455-i adónak országgyűlésen történt elrendelését V. Lászlónak Pozsony városhoz intézett március 27-i utasítása bizonyítja. Azt kérték a polgárok, olvassuk, hogy a Magyarország nemeseinek egyeteme által a török ellen elhatározott taxa generalis-tól mentesüljenek, kérésük azonban sok kényszerítő ok miatt nem teljesíthető, ennélfogva az adót fizessék úgy meg, amiként a nemesek közössége megszabta.32 0 Az 1453-ban bekövetkezett változás szembetűnő jele, hogy a rendelet többé nem a prelátusok és bárók határozatára utal, sőt nem is az őket szintén magában foglaló országgyűlésre, hanem egyenesen a köznemességet, az universitas vagy communitas nobilium-ot jelöli meg az adófizetés elrendelőjének. Az országgyűlés az év januárjának végén és februárban megtartott diéta volt, amelynek időpontjával a királyi rendeletnek a kelte is összhangban van. Az adó telkenkint fél forintot tett ki, behajtását pedig Hunyadi László intézte. Ő foglaltatta le Szentgyörgyi és Bazini Gróf Imre egyik familiarisának, Bittó Péternek Sötétpej nevű lovát a taxa moderna 317 exactoribus prescripte taxe fortasse inponende. (Pozsony város lt. Középkori oklevelek. 4394. sz. O.L. Filmtár.) 318 Dl. 44.734. 319 Dl. 70.244. 320 taxam generalem, que per universitatem nobüium regni nostri Hungarie contra Tureos decretata est; eo modo, quo per communitatem nobilium regni nostri Hungarie instituta est. (Pozsony város lt. Középkori oklevelek. 1701. sz. O.L. Filmtár.) A Kassához és Bártfához ápr. 1 -én intézett azonos királyi felszólítások általánosabb fogalmazásúak : taxam illám generalem, que pro exercitu contra Thurcos fiendo super vos imposita est. (Kassa város lt. Schwarzenbach-gyűjt. 266. sz. O.L. Filmtár és Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 771. sz.)
